Dubrava (Zágráb megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dubrava
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Dubrava
Jogállás falu
Polgármester Josip Burek
Irányítószám 10342
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 1275 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dubrava (Horvátország)
Dubrava
Dubrava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 16° 32′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 16° 32′ 15″
Dubrava weboldala

Dubrava (régi magyar neve Dombró) falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bađinec, Brezje, Donji Marinkovac, Donji Vukšinac, Dubravski Markovac, Gornji Marinkovac, Gornji Vukšinac, Graberec, Habjanovac, Koritna, Kostanj, Kunđevac, Ladina, Mostari, Nova Kapela, Novaki, Paruževac, Pehardovac, Podlužan, Radulec, Stara Kapela, Svinjarec, Zetkan, Zgališće, Zvekovac és Žukovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábtól 45 km-re keletre, Belovártól 25 km-re délnyugatra, a megye keleti részén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dombró története a messzi múltban gyökerezik. Első írásos említése 1134-ben Felicián esztergomi érsek oklevelében történt, melyben megerősíti, hogy László király 1094-ben Dombró birtokát a zágrábi püspökségnek adta. Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemplomát a 13. században említik. A püspöki uradalom egyik központjaként a püspökök gyakran tartózkodtak falai között, így a település gyorsan is fejlődött. A középkorban Dombrót vizes árkokkal övezett védőfalakkal vették körül. A falakat három erős kaputoronnyal védett kapu és kilenc torony erősítette, a falakon belül pedig négy saroktoronnyal megerősített négyszög alaprajzú várkastély állt. A belső vár mellett állt a piactér, amely körül a település magja kialakult. Lakói mezővárosi kiváltságokkal is rendelkeztek. Itt választották 1527. január 6-án horvát királlyá Szapolyai Jánost annak ellenére, hogy a horvát nemesség Cetinben összegyűlt másik része hat nappal korábban már megválasztotta I. Ferdinándot. Később is gyakran ülésezett itt a horvát szábor, mely több fontos döntést hozott falai között. A várat és a várost 1552-ben Ulema pozsegai szandzsákbég török serege, miután őrsége megszökött szinte harc nélkül foglalta el, falait pedig lerombolta. A hagyomány szerint erre emlékeztet a plébániatemplom, melynek falait az ostrom emlékére vörösre festették. A várat a szábor döntése alapján újjáépítették, mely 1591-re fejeződött be. Még ebben az évben falai mellett ütött rajta Erdődy Péter horvát bán Hasszán pasa hadjáratról visszatérő seregén és súlyos veszteségeket okozott a töröknek. 1606-ban Dombró vásártartási jogot kapott. A török veszély elmúltával Dombró jelentősége is csökkent. Az egykori vár katonasága és szolganépei szétszéledek, a hanyatlást egy földrengés is elősegítette. 1871-ben megszüntették a határőrvidéket is, az egykori várfalakat pedig lebontották, mára nyomuk sem maradt. A település templomát a 18. században barokk stílusban építették át.

A településnek 1857-ben 331, 1910-ben 872 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 2001-ben 1275, a községnek összesen 5478 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
331 391 484 689 778 872 854 1129 1007 742 714 735 826 1309 1275

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemploma a 13. században már állt. Később késő gótikus stílusban építették át. 1552-ben a török a várossal és várával együtt lerombolta, de a 16. század végén újjáépítették. Mai formáját az 1758 és 1765 között zajlott barokk átépítés során nyerte el, ekkor készült belső tere és berendezése is.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1895. február 7-én Slavko Ježić író, irodalomtörténész, műfordító.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]