Nart Savski
| Nart Savski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Rugvica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Remenar |
| Irányítószám | 10370 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 110,36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 1,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 21″, k. h. 16° 11′ 53″45.755800°N 16.198100°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 21″, k. h. 16° 11′ 53″45.755800°N 16.198100°E | |
 | |
Nart Savski falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágráb központjától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, az Száva bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést és plébániáját 1334-ben a zágrábi káptalan statutumában említik először. Az egyházlátogatás szerint a plébániatemplom még 1622-ben is fából volt, csak az 1746-os vizitáció említ először falazott templomot. Oltárai a 18. és 19. században készültek. A Száva kiöntései miatt 1797-ben a plébánia székhelyét a védettebb Jalševecre tették át. Ott épült fel az új plébániatemplom is, bár a plébánia névleges székhelye továbbra is Nart Savski maradt. A hagyomány úgy tartja, hogy a plébánia székhelyét eredetileg a közeli Struga Nartskára akarták helyezni, azonban éjszaka a Szűzanya képe csodálatos módon Jalševecre szállt át. Ezért az égiek akaratát tiszteletben tartva itt építették fel az új plébániatemplomot. A 16. században itt született Zágráb 59. püspöke Martin Bogdan.
1857-ben 22, 1910-ben 36 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A fővároshoz való közelsége miatt az 1980-as évektől lakosságának száma intenzíven emelkedik. A betelepülés különösen a honvédő háború idején volt nagyarányú, amikor nemcsak az ország különböző vidékeiről, hanem Bosznia Hercegovinából is jelentős horvát népesség érkezett. A falunak 2001-ben már 213 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 22 | 26 | 32 | 36 | 45 | 36 | 39 | 40 | 28 | 27 | 24 | 23 | 33 | 85 | 213 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom 1797-ben épült Jalševecen, a plébánia névleges székhelye azonban ma is Nart Savski. Különösen becses kincse a templomnak az ún. Ergelics-oltár, melyet még 1632-ben készítettek Ergelics Ferenc zágrábi püspök részére. Pontosan kétszáz évvel később elavult alkotásként adományozta Alagovich Sándor püspök a plébániának. A kép, mely már az új plébániatemplomba került, a dél-német barokk festészet remeke, stílusa alapján alkotója talán a stájer festőművész Georg Gündter lehetett.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.