Nart Savski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nart Savski
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségRugvica
Jogállás falu
Polgármester Ivan Remenar
Irányítószám 10370
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 213 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség110,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület1,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nart Savski (Horvátország)
Nart Savski
Nart Savski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 20″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 20″, k. h. 16° 12′ 00″

Nart Savski falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, az Száva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést és plébániáját 1334-ben a zágrábi káptalan statutumában említik először. Az egyházlátogatás szerint a plébániatemplom még 1622-ben is fából volt, csak az 1746-os vizitáció említ először falazott templomot. Oltárai a 18. és 19. században készültek. A Száva kiöntései miatt 1797-ben a plébánia székhelyét a védettebb Jalševecre tették át. Ott épült fel az új plébániatemplom is, bár a plébánia névleges székhelye továbbra is Nart Savski maradt. A hagyomány úgy tartja, hogy a plébánia székhelyét eredetileg a közeli Struga Nartskára akarták helyezni, azonban éjszaka a Szűzanya képe csodálatos módon Jalševecre szállt át. Ezért az égiek akaratát tiszteletben tartva itt építették fel az új plébániatemplomot. A 16. században itt született Zágráb 59. püspöke Martin Bogdan.

1857-ben 22, 1910-ben 36 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A fővároshoz való közelsége miatt az 1980-as évektől lakosságának száma intenzíven emelkedik. A betelepülés különösen a honvédő háború idején volt nagyarányú, amikor nemcsak az ország különböző vidékeiről, hanem Bosznia Hercegovinából is jelentős horvát népesség érkezett. A falunak 2001-ben már 213 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
22 26 32 36 45 36 39 40 28 27 24 23 33 85 213

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom 1797-ben épült Jalševecen, a plébánia névleges székhelye azonban ma is Nart Savski. Különösen becses kincse a templomnak az ún. Ergelics-oltár, melyet még 1632-ben készítettek Ergelics Ferenc zágrábi püspök részére. Pontosan kétszáz évvel később elavult alkotásként adományozta Alagovich Sándor püspök a plébániának. A kép, mely már az új plébániatemplomba került, a dél-német barokk festészet remeke, stílusa alapján alkotója talán a stájer festőművész Georg Gündter lehetett.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Rugvica község hivatalos oldala

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.