Donja Lomnica (Velika Gorica)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donja Lomnica
A Háromkirályok plébániatemplom.
A Háromkirályok plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Velika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10412
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 1665 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 97,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 14,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donja Lomnica (Horvátország)
Donja Lomnica
Donja Lomnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 42′ 45″, k. h. 16° 01′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 45″, k. h. 16° 01′ 15″

Donja Lomnica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 11 km-re délre, községközpontjától 48 km-re nyugatra, a Túrmező síkságán, a Száva-Odra csatorna és az A11-es autópálya között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területén már a római korban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt feltárt 2. századi római sír és a római út maradtványai is. A középkorban Donja Lomnica lakói kezdetben a zágrábi várispánsághoz tartozó szerviensek voltak. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott Donja Lomnica is. Ezen belül közigazgatásilag a Polje (Campus) járásának egyik judikátusi székhelye volt.

A település nemeseit 1279-ben említik először, ekkor név szerint is felsorolják őket. Eszerint ekkor a falut Opor fiai Pavao és Daslav, Vid fiai Pavao, Blaž és Marko, Vukonja fia Stjepan, valamint az itteni illetőségű Radovan fia Tvtko, Petr fia Veliša, Deš fia Izak, Raduč fia Toljaš, Vukoslav fia Jakob, Prvoš fia Čur, Nezd fia Obrad, Supislav fia Vukša és Martin fia Vahčić lakták. Még ez évban Opor fia Pavao eladta Kostanjeveci birtokát Vid fia Pavaonak és Vukonja fia Stjepannak, melyet a zágrábi káptalan kancelláriája által kiadott és máig fennmaradt oklevél is igazol. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett. A falunak régen fakápolnája volt, helyette 1778-ban építették fel az új templomot, melyet a Háromkirályok tiszteletére szenteltek. Iskoláját 1788-ban alapították, az iskola új épülete 1903-ban épült fel, 1910-ben bővítették. Az emeleten a tantermek, a földszinten a pedagógusi lakások voltak. Ma a településen négyosztályos iskola működik.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 673, 1910-ben 1051 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. Donja Lomnica plébániáját 1976-ban alapították a velika goricai plébánia egy részéből, első plébánosát 1977-ben nevezték ki. Ekkor a plébániatemplom elég rossz állapotban volt, azonban 1979-ben sikerült megújítani. 2001-ben a falunak 1665 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
673 753 750 892 959 1051 1031 1103 1194 1243 1273 1264 1387 1462 1665
A Modić-Bedeković kúria
Az iskola épülete

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Háromkirályok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1778-ban épült. Elődje több túrmezei településhez hasonlóan fakápolna volt. A templomot 1976-ban plébániatemplom rangjára emelték, 1979-ben megújították.
  • A Modić-Bedeković kúria 1806-ban épült.
  • A Lourdesi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnát 1925-ben építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.