Velika Mlaka
| Velika Mlaka | |
 | |
| A Szent Borbála fatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10408 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3395 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 482,04 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 6,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 10″, k. h. 16° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 10″, k. h. 16° 01′ 45″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Velika Mlaka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velika Mlaka falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb központjától 8 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Túrmező síkságán, az A3-as autópálya és a Zágráb – Sziszek vasútvonal között fekszik.
Története[szerkesztés]
1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A kerület Polje járásának egyik judikátusi székhelye volt. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. Fatemplomát 1642-ben építették, 1976-ban plébániatemplom rangjára emelkedett.
1857-ben 465, 1910-ben 725 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 3306 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 465 | 527 | 514 | 651 | 742 | 725 | 736 | 749 | 815 | 867 | 941 | 1157 | 2210 | 2925 | 3306 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Borbála tiszteletére szentelt fatemplomát[3] 1642-ben építették, a 19. század végén megújították. A fedett bejárati rész és a torony 1912-ben készült, ekkor nyerte el az épület mai formáját. A templom Észak-Horvátország egyik legszebb barokk fatemploma. A templom belsejét, a falakat, a mennyezetet és az oltárt a legkisebb részletekig képek és növényi ornamentika díszíti, melyek háromszáz év múltán sem veszítettek szépségükből. A legrégibb képek 1699-ből származnak. A tizenkét jelenetet ábrázoló kora barokk szárnyas főoltár 1679-ben készült, ismeretlen mester alkotása. A szárnyak külső oldalán Szent Borbála életéből vett jelenetek láthatók, míg belső részén Krisztus szenvedéstörténete található. Különösen érdekes Szent Kümmernisnek 1759-ből származó képe, akit keresztre feszített szakállas nőként szoktak ábrázolni, ugyanis legendája szerint úgy védte meg szüzességét, hogy imái hatására kinőtt a szakálla. A jobb oldali oltárképen Szent Györgynek, a Túrmező kedvelt szentjének a sárkánnyal vívott harca látható. A templom mellett gazdagon faragott emeletes faépület áll, a plébánia épülete.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Velika Gorica hivatalos oldala
- Velika Gorica turisztikai egyesületének honlapja
- A Túrmező honlapja
- A plébánia honlapja
- Az alapiskola honlapja