Velika Mlaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velika Mlaka
A Szent Borbála fatemplom.
A Szent Borbála fatemplom.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Velika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10408
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 3306 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 482,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Terület 6,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velika Mlaka (Horvátország)
Velika Mlaka
Velika Mlaka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 10″, k. h. 16° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 10″, k. h. 16° 01′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velika Mlaka témájú médiaállományokat.

Velika Mlaka falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 8 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Túrmező síkságán, az A3-as autópálya és a Zágráb – Sziszek vasútvonal között fekszik.

Története[szerkesztés]

1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A kerület Polje járásának egyik judikátusi székhelye volt. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. Fatemplomát 1642-ben építették, 1976-ban plébániatemplom rangjára emelkedett.

1857-ben 465, 1910-ben 725 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 3306 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
465 527 514 651 742 725 736 749 815 867 941 1157 2210 2925 3306

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt fatemplomát 1642-ben építették, a 19. század végén megújították. A fedett bejárati rész és a torony 1912-ben készült, ekkor nyerte el az épület mai formáját. A templom Észak-Horvátország egyik legszebb barokk fatemploma. A templom belsejét, a falakat, a mennyezetet és az oltárt a legkisebb részletekig képek és növényi ornamentika díszíti, melyek háromszáz év múltán sem veszítettek szépségükből. A legrégibb képek 1699-ből származnak. A tizenkét jelenetet ábrázoló kora barokk szárnyas főoltár 1679-ben készült, ismeretlen mester alkotása. A szárnyak külső oldalán Szent Borbála életéből vett jelenetek láthatók, míg belső részén Krisztus szenvedéstörténete található. Különösen érdekes Szent Kümmernisnek 1759-ből származó képe, akit keresztre feszített szakállas nőként szoktak ábrázolni, ugyanis legendája szerint úgy védte meg szüzességét, hogy imái hatására kinőtt a szakálla. A jobb oldali oltárképen Szent Györgynek, a Túrmező kedvelt szentjének a sárkánnyal vívott harca látható. A templom mellett gazdagon faragott emeletes faépület áll, a plébánia épülete.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]