Bukovčak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bukovčak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10253
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség77 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség22,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület3,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bukovčak (Horvátország)
Bukovčak
Bukovčak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 30″, k. h. 15° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 30″, k. h. 15° 56′ 30″
Bukovčak weboldala

Bukovčak falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 20 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között, a megye déli határán fekszik.

Története[szerkesztés]

1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott Bukovčak is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje járás egyik judikátusának (bírói hivatal) székhelye volt. A települést 1459-ben "villa Bukowachsky" néven említik először. 1466-ban "Bwkowachyak", 1520-ban "Bwkowschak", 1570-ben "Bukowsthyak", 1645-ben "villa Bukouschak" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] A kerület megszüntetése után a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 157, 1910-ben 179 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben 77 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
157 161 142 175 159 179 183 209 173 171 163 124 103 72 77

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.