Pušća

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pušća
Donja Pušća templomai
Donja Pušća templomai
Pušća címere
Pušća címere
Pušća zászlaja
Pušća zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségPušća
Jogállásközség
PolgármesterAnđela Cirkveni
Irányítószám10294
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség2564 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség147,80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület18,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′, k. h. 15° 46′Koordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 15° 46′
Pušća weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pušća témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pušća község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bregovljana, Donja Pušća, Dubrava Pušćanska, Gornja Pušća, Hrebine, Hruševec Pušćanski, Marija Magdalena és Žlebec Pušćanski települések tartoznak hozzá .

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, a Marijagoricai előhegység északi részén, a Pušća-patak partján fekszik. Központi települése Donja Pušća.

Története[szerkesztés]

Neve a „pust” (puszta, lakatlan) főnévből származik. Egyházi források név nélkül már 1204-ben említenek itt települést és Szent György plébániáját, melynek első név szerinti említése 1334-ben a zágrábi káptalan statutumában történt. A mai plébániatemplom elődjének építését történészek 1263-ra teszik. Az 1493-as korbáviai csatát megelőző török hadjárat során az akindzsik a vidék teljes lakosságát kipusztították. A földeket és szőlőskerteket felverte a gaz. Ezután 1504-ben említik Pušća települést. 1513-ban Mato Bužani a falu feletti magaslatra kápolnát építtetett, melyet a Rózsafüzéres Szűzanya tiszteletére szenteltek. 1573-ban az itteniek is részt vettek a Matija Gubec vezette horvát parasztfelkelésben. 1630-ban felépült a Rauch-kastély. 1848-ban említik először a település iskoláját, mely akkor még fából épült. Az épület alsó részén vendéglő működött, míg felül voltak a tantermek. Hamarosan azonban az épület leégett és a tanítást egy családi házban tartották. 1873-ban új, a falut átszelő utat építettek. 1878-ban a Rauchok panaszt emeltek a királynál, mert a parasztok nem fizették rendesen az adót. 1886-ban begördült az első vonat az új Zágráb-Varasd vasútvonalon. 1895-ben felépült az első falazott, egytantermes iskolaépület. 1908-ban az oktatás a Rauch-kastélyban zajlott, amíg 1913-ban felépült az iskola új épülete és a községháza. 1923-ban a horvát oktatási kormányzat megvásárolta a család örököseitől a Rauch-kastélyt gyermeküdülő és gazdasági iskola számára.

2011-ben a községnek 2690 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, mai formájában barokk stílusú. Fennmaradt három klasszicista oltára, szószéke és padjai. Legértékesebb műkincsei két 18. századi kehely.
  • A gornja pušćai Rauch kastély a 18. és 19. században épült egyemeletes késő barokk épület. Ma lakások vennek benne, állapota erősen leromlott. A kastélyt egykor szép park övezte, melyből mára vajmi kevés maradt.
  • A gornja pušćai Krajačić-kúria a Donja és Gornja Pušća közötti út felett egy dombon áll. Egy 1862-es térkép szerint a család birtokközpontja volt. Mellette gazdasági épületek állnak, de az út felé csak szántók és rétek vannak. A kúria mai állaga meglehetősen rossz.
  • Donja Pušća Rózsafüzéres Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnáját 1513-ban építették. Barokk főoltára 1722-ben épült, ezen kívül két rokokó oltára van. Értékes még szószéke a négy evangélista ábrázolásával és a keresztút képei.
  • Hrebine Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája az egyik legrégibb a vidék egyházi építményei közül. Eredeti formájában maradt fenn a főoltár, mely a 17. század végén, de legkésőbb 1707-ben készült. A kápolnát nemrég teljesen megújították.
  • Marija Magdalena Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolnája 1887-ben épült.
  • Donja Pušćán a főút mellett áll Szent Flórián 1778-ban készített barokk szobra.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]