Kuče

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuče
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10419
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség1226 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség30,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület33,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kuče (Horvátország)
Kuče
Kuče
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 16° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 16° 08′ 30″

Kuče falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 19 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Túrmező síkságán a Száva-Odra csatorna mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1466-ban említik először. Az itt 1521-ben keltezett Čunčić-oklevél az egyik legrégibb kaj horvát nyelvű papírra vetett írásos dokumentum. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is, a Vrhovlje járás része volt. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.

A falu a múltban két részre, Gornje és Donje Kuče, más néven "Gorence" és "Dolence" településkre oszlott. Gornje Kuče lakói egykor a Držanić, Fabijančić, Majdak, Majdešić, Čunčić, Lučić, Videković, Berković, Paleon és Horvačić családok, Donje Kuče lakói a Pukanić, Puceković, Čunčić, Malčić, Horvačić, Gjuvanić, Vihlaj és Novak családok voltak. A családok vagyonosak és népesek voltak. Itt született 1609-ben a neves jezsuita író és nyelvész Juraj Habdelić, akit a közeli Staro Čičén kereszteletek, ahova akkor a falu tartozott. Később a plébánia székhelyét Vukovinára helyezték át. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 285, 1910-ben 387 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. Kuče 167 főt adott a honvédő háború idején harcoló horvát alakulatokba, akik a dubrovniki, a vukovári és a Kupa menti harcokban vettek részt. 2001-ben a falunak 330 lakosa volt. Egyházilag a vukovinai Mária Látogatása plébániához tartozik. A falunak labdarúgó és kosárlabdapályája, sportháza, közösségi háza, alapiskolája van. Egyesületei közül említésre méltó a Turopoljac labdarúgóklub, az énekegyüttes, az önkéntes tűzoltóegylet és a honvédő háború veteránjainak egyesülete.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
594 617 668 716 860 849 857 900 947 962 989 938 893 1023 1226

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt temploma. Oltárképe az 1640-es években készült.
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt kis kápolnáját innen elszármazott amerikaiak építtették.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1609. április 17-én Juraj Habdelić író, nyelvész, a zágrábi jezsuita egyetem rektora.
  • Itt született 1889. március 31-én Franjo Lučić zeneszerző, zenepedagógus, orgonaművész, a zeneelmélet professzora.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Laszovszky Emil: Túrmező. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XXI. kötetében. Budapest 1901.
  • Emilij Laszowsky: Povijest Turopolja Zagreb, 1910.
  • Emilij Laszowsky: Plementina općina Turopolje. I-III. Zagreb, 1910-1924.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.