Kuče
Kuče | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Zágráb |
Község | Velika Gorica |
Jogállás | falu |
Polgármester | Dražen Barišić |
Irányítószám | 10419 |
Körzethívószám | (+385) 01 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1226 fő (2001)[1] +/- |
Népsűrűség | 30,81 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 102 m |
Terület | 33,20 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 16° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 16° 08′ 30″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kuče témájú médiaállományokat. |
Kuče falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb központjától 19 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Túrmező síkságán a Száva-Odra csatorna mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1466-ban említik először. Az itt 1521-ben keltezett Čunčić-oklevél az egyik legrégibb kaj horvát nyelvű papírra vetett írásos dokumentum. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is, a Vrhovlje járás része volt. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.
A falu a múltban két részre, Gornje és Donje Kuče, más néven "Gorence" és "Dolence" településkre oszlott. Gornje Kuče lakói egykor a Držanić, Fabijančić, Majdak, Majdešić, Čunčić, Lučić, Videković, Berković, Paleon és Horvačić családok, Donje Kuče lakói a Pukanić, Puceković, Čunčić, Malčić, Horvačić, Gjuvanić, Vihlaj és Novak családok voltak. A családok vagyonosak és népesek voltak. Itt született 1609-ben a neves jezsuita író és nyelvész Juraj Habdelić, akit a közeli Staro Čičén kereszteletek, ahova akkor a falu tartozott. Később a plébánia székhelyét Vukovinára helyezték át. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 285, 1910-ben 387 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. Kuče 167 főt adott a honvédő háború idején harcoló horvát alakulatokba, akik a dubrovniki, a vukovári és a Kupa menti harcokban vettek részt. 2001-ben a falunak 330 lakosa volt. Egyházilag a vukovinai Mária Látogatása plébániához tartozik. A falunak labdarúgó és kosárlabdapályája, sportháza, közösségi háza, alapiskolája van. Egyesületei közül említésre méltó a Turopoljac labdarúgóklub, az énekegyüttes, az önkéntes tűzoltóegylet és a honvédő háború veteránjainak egyesülete.
Lakosság[szerkesztés]
Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
594 | 617 | 668 | 716 | 860 | 849 | 857 | 900 | 947 | 962 | 989 | 938 | 893 | 1023 | 1226 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt temploma. Oltárképe az 1640-es években készült.
- Szent Flórián tiszteletére szentelt kis kápolnáját innen elszármazott amerikaiak építtették.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1609. április 17-én Juraj Habdelić író, nyelvész, a zágrábi jezsuita egyetem rektora.
- Itt született 1889. március 31-én Franjo Lučić zeneszerző, zenepedagógus, orgonaművész, a zeneelmélet professzora.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Laszovszky Emil: Túrmező. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XXI. kötetében. Budapest 1901.
- Emilij Laszowsky: Povijest Turopolja Zagreb, 1910.
- Emilij Laszowsky: Plementina općina Turopolje. I-III. Zagreb, 1910-1924.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.