Kerestinec
| Kerestinec | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Zágráb |
| Község | Sveta Nedelja |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Drago Prahin |
| Irányítószám | 10431 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1489 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 302,97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 138 m |
| Terület | 4,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerestinec témájú médiaállományokat. | |
Kerestinec (régi magyar neve Kereszt, vagy Keresztinácz) falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Sveta Nedeljához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágráb központjától 14 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Szamobori-hegység és a Szávamenti-síkság találkozásánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település neve a magyar "kereszt" főnévből származik, melynek az az eredete hogy a kerestinesci Erdődy-birtokon egykor egy Szent Kereszt tiszteletére szentelt fakápolna állt. A termékeny völgyben fekvő birtokot még 1560-ban vásárolta Erdődy II. Péter korábbi birtokosától Heresinci Pétertől. Itt zajlott 1573. február 6-án a horvát parasztfelkelés döntő csatája, melyben az Alapi Gáspár bánhelyettes vezette nemesi sereg leverte a parasztsereget. 1575-ben Erdődy III. Péter új várkastély építésébe kezdett és székhelyét Oklics várából ide tette át. A 19. század elejétől birtokosai gyakran változtak. A településnek 1857-ben 220, 1910-ben 564 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Várkastélya a második világháború során vált híressé, amikor az usztasák számos antifasiszta értelmiségit itt börtönöztek be. Amikor a foglyok rájöttek, hogy sorsuk megpecsételődött tömeges szökést kíséreltek meg. Az 1941 július 13-ról és 14-re virradó éjszakán 92 foglyot elfogtak vagy lelőttek, de 13-an sikeresen megszöktek. 2011-ben a falunak 1427 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 220 | 266 | 285 | 421 | 453 | 564 | 579 | 661 | 636 | 695 | 770 | 847 | 949 | 1055 | 1199 | 1427 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Erdődy-várkastélyt[4] 1575-ben kezdték építeni reneszánsz stílusban. A 18. és a 19. században átépítették, majd a 20. században alapjaiban megújították. Négyszög alaprajzú egyemeletes épület kerek saroktornyokkal és az udvari részen nyitott árkádokkal. A kastély körüli angolparkot és halastavat a 19. században alakították ki. Az 1880-as földrengés során eredeti négy saroktornya közül kettő leomlott. Később laktanyának használták, ma teljesen elhanyagolt állapotban áll.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sveta Nedelja weboldala
- Sveta Nedelja turisztikai egyesületének honlapja
- A horvát kulturális örökség
- A kastély rövid képes ismertetője Archiválva 2011. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. május 8..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1720.

