Klake (Szamobor)
| Klake | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Samobor |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Antun Dubravko Filipec |
| Irányítószám | 10435 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 226 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 46,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Terület | 5,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 34″, k. h. 15° 43′ 13″45.759348°N 15.720193°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 34″, k. h. 15° 43′ 13″45.759348°N 15.720193°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klake témájú médiaállományokat. | |
Klake falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágrábtól 22 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délre a Zsumberk-Szamobori-hegység keleti lejtőin, Okics vára alatt fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1857-ben 189, 1910-ben 352 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 2011-ben 237 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 318 | 371 | 415 | 460 | 510 | 566 | 535 | 562 | 587 | 612 | 604 | 495 | 401 | 343 | 278 | 237 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szent Antal-kápolna[4] egyhajós, téglalap alaprajzú épület, sokszögletű szentéllyel, a szentélytől északra levő sekrestyével és a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal. A szentély boltíves, barokk dongaboltozattal, míg az apszis és félkupolával fedett. A hajó új, fából készült síkmennyezetet kapott. A belső térben a nyugati homlokzat mentén falrészletek láthatók, amelyek a kápolna építésének számos szakaszáról tanúskodnak. Először 1668-ban említik, majd 1668 és 1778 között történtek átépítések. Az eredeti berendezés értékes részei megmaradtak: a klasszicista Szent Antal-főoltár (18/19. század) Páduai Szent Antal, Szent Pál és Remete Szent Antal barokk szobraival, valamint az Úr színeváltozásának szentelt mellékoltára (1693). Ez utóbbi Kommersteiner szobrászművész értékes és ritka késői alkotása.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 12.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6280.
 |
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
