Dubravica
| Dubravica (Dúbravica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Janka Slobodníková |
| Irányítószám | 976 33 (pošta Poniky) |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 412 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 428 m |
| Terület | 8,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 19° 16′ 19″48.677500°N 19.271944°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 19° 16′ 19″48.677500°N 19.271944°E | |
| Dubravica weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dubravica témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dubravica (szlovákul: Dúbravica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától 16 km-re délkeletre, a Zolna-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A 14. században alapították, első írásos említése 1400-ból származik, Zólyomlipcse várának tartozéka volt. 1540-ben a körmöcbányai Dubravicai János birtoka, aki vasércbányát nyitott a falu határában.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBRAVITZA. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa Urbányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pojninak határa mellett, ’s ennek filiája, Libetentöl pedig egy mértföldnyire, ambár egy része földgyének soványas, hegyes, melly nehezebben trágyáztatik; de mivel más része termékeny, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre van, Zólyomi piatzától egy mértföldnyire fekszik, pályinkat is árúlhat, és néha makkja is terem, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubravicza, Zólyom m. tót falu, Pojnikhoz 1/2 óra: 62 katholikus, 153 evangel. lak. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 329 | 361 | 413 | 412 |
| Különbség | +9,72 % | +14,40 % | -0,24 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 408 | 412 |
| Eltérés | +0,98 % |
1910-ben 346, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 354 lakosából 345 szlovák volt.
2011-ben 368 lakosából 360 szlovák volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Martin Ježo (1880-1946) organológus, térképész, pedagógus, tanfelügyelő.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Zsófia tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus, barokk toronysisakkal.
- Reneszánsz várkastélya a 16. század elején épült, a 18. században bővítették, romos állapotú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
További információk
[szerkesztés]A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
