Dóval

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dóval (Donovaly)
Dóval központja
Dóval központja
Dóval címere
Dóval címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1702
Polgármester Miroslav Daňo
Irányítószám 976 39
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség 229 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség8,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság972 m
Terület28,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dóval (Szlovákia)
Dóval
Dóval
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 14′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 14′
Dóval weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dóval témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dóval (szlovákul: Donovaly) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra közötti hágón fekszik; népszerű téli- és nyárisportközpont.

Fekvése[szerkesztés]

A hágó teteje az 59-es főúttal

Besztercebányától 26 km-re északkeletre, Rózsahegytől (Ružomberok) 26 km-re délre az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra közötti hágón fekszik, 960 méter magasan. A település képét meghatározza a Zólyom-csúcs (Zvolen), ami 1403 méter magasan, északi irányban tornyosul a falu fölé.

Története[szerkesztés]

A falu 17. századi szénégető telep helyén, a 18. század elején a besztercebányai bányaigazgatóság területén alakult ki. Csakhamar a környező szénégető települések központja lett. Oklevél először 1710-ben említi. Lakosai fakitermeléssel és kohászattal foglalkoztak.

Vályi András szerint „DONOVAL. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Motitskóhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, határja meglehetős termésű.”[2]

Fényes Elek szerint „Donoval, Zólyom m. tót falu, Liptó vármegye szélén: 149 kath. lak. Kath. paroch. templom, sovány föld; nagy erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]

A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. A második világháború alatt partizánok központja volt, akik innen indultak kelet felé az Alacsony-Tátra gerincén.

A 2000-es évek elején a síközpontban jelentős fejlesztések történtek: mindkét oldalon új síliftek létesültek, bővült a szolgáltatások köre, új szállodák és apartmanházak épültek.[4]

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 996, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 162 lakosából 150 szlovák volt.

2011-ben 229 lakosából 158 szlovák volt.

Közlekedés[szerkesztés]

A településen áthalad a fontos 59-es számú főút, amely összeköti Dél-Szlovákiát (és Magyarországot) az északi országrésszel és Lengyelországgal. Az út mind Besztercebánya, mind Rózsahegy felől igen kemény hegyi hágóút, dél felől 7 km-en át 12%-os emelkedővel visz fel a tetőpontra. Télen különösen sok az elakadás, keresztbefordulás, ezért gyakran csak téli gumi és hólánc használatával lehet megközelíteni.

Turizmus[szerkesztés]

Dóval éjjel
A hegy

A település a téli és nyári sportok, valamint a turisztika központja. A legnagyobb szlovákiai síközpontok egyike: 17 sílesiklópályával rendelkezik összesen kb. 11 km hosszan, melyekre 16 sífelvonó (ebből az egyik ülőszékes, a másik hibrid rendszerű azaz kabinos-ülőszékes) visz fel. A kezelt sífutópályák összhossza több mint 30 km.[4]

További nevezetességek:

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]