Erdőbádony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdőbádony (Badín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1232
Polgármester Pavol Hric
Irányítószám 976 32
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség2028 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság369 m
Terület34,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőbádony (Szlovákia)
Erdőbádony
Erdőbádony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 56″, k. h. 19° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 56″, k. h. 19° 07′ 15″
Erdőbádony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbádony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Erdőbádony (1899-ig Badin, szlovákul: Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercebányától 8 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Már 1156-ban is létezett,[2] de csak 1232-ben „Badun” néven említik először.[3] Kezdetben erdőóvók települése volt, lakói ma főként mezőgazdaságból élnek. 1580-1657 között a törököknek is adóztak. 1599-ben a törökök rajtaütöttek a falun és kifosztották.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BADIN. Népes tót falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ó Zólyomtól egy, és 1/4. mértföldnyire, kies helyen, határja termékeny, erdeje nagy, káposztás, és kender földgyeit Garam vize néha elönti; de mivel határja meszsze terjed, sík, és könnyen miveltetik, legelője tágas, szénája elég, fája tűzre, és épűletre, a’ Bányákban nevezetes keresettyek, ezen kivűl a’ községnek réttye öt kaszás, és földgye négy kila alá való van, első Osztálybéli.[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Badin, tót falu, Zólyom vgyében, Beszterczei országut mellett: 134 kath., 809 evang. lak. Kath. és evang. templom. Földje jó, és kendert, káposztát sokat terem: Erdeje szép. F. u. a kamara. Ut. p. Beszterczebánya.[5]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1420, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1683 lakosából 1620 szlovák volt.

2011-ben 1831 lakosából 1690 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]