Ugrás a tartalomhoz

Malakóperesény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malakóperesény (Malachov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1327
PolgármesterLucia Ferenc Gajdúšková
Irányítószám974 05
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség1125 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség167 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság464 m
Terület6,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 36″, k. h. 19° 05′ 24″48.710000°N 19.090000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 36″, k. h. 19° 05′ 24″48.710000°N 19.090000°E
Malakóperesény weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Malakóperesény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Malakóperesény (szlovákul: Malachov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Malakó és Alsóperesény községek egyesítésével jött létre.

Besztercebányától 4 km-re délnyugatra, a Malakói-völgy középső részén fekszik.

A település akkor keletkezett, amikor IV. Béla király a tatárjárást követően német bányászokat telepített Besztercebánya környékére. 1327-ben említik először. 1422-ben „Maleho”, 1446-ban „Malacho”, 1467-ben „Malachow” néven szerepelt. Határában ezüstöt, vasat bányásztak. Többször is megtámadta a török, melyek közül a legsúlyosabb támadás 1599. október 21-én érte, amikor a települést az egész környékkel együtt felégették.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALACHOV. Malacsán. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Radvánszky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Radvánhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának némelly része hegyes, másként termékeny, legelője elég, fája van, Zólyomi piatzától 3/4 órányira van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malachó, tót falu, Zólyom vmegyében, egy völgy végén, partos oldalban, ut. posta Beszterczebánya. Földe vasas agyag homokkal, termése középszerü; terem benne rozs, zab és burgonya leginkább. Van 280 evang., 90 kath. lakosa, 15 urbéri telke. Folyója a Radova és Lachka Voda. Birja Radvánszky Ferencz, Gusztáv és Antal.[3]

Népiskoláját 1858-ban alapították. 1906-ban a település határában, az Ortúty-hegyen illetve Alsóperesény Veľký Hrádok nevű hegyén végzett ásatásokat felkereste többek között Wosinszky Mór, a Múzeumok és Könyvtárak állami igazgatója.[4] 1910-ben egyesítették Malakó és Alsóperesény községeket. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság81291910911125
Különbség +13,17 % +18,71 % +3,11 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság11321125
Eltérés-0,61 %

1910-ben 669, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 866 lakosából 847 szlovák volt.

2011-ben 1048 lakosából 1009 szlovák.

  • A községtől délnyugatra emelkedő magaslaton hallstatt-kori vár maradványait tárták fel.
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. malachovo.sk
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]