Malakóperesény
| Malakóperesény (Malachov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1327 |
| Polgármester | Lucia Ferenc Gajdúšková |
| Irányítószám | 974 05 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1125 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 167 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 464 m |
| Terület | 6,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Malakóperesény weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Malakóperesény témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Malakóperesény (szlovákul: Malachov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Malakó és Alsóperesény községek egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Besztercebányától 4 km-re délnyugatra, a Malakói-völgy középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település akkor keletkezett, amikor IV. Béla király a tatárjárást követően német bányászokat telepített Besztercebánya környékére. 1327-ben említik először. 1422-ben „Maleho”, 1446-ban „Malacho”, 1467-ben „Malachow” néven szerepelt. Határában ezüstöt, vasat bányásztak. Többször is megtámadta a török, melyek közül a legsúlyosabb támadás 1599. október 21-én érte, amikor a települést az egész környékkel együtt felégették.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALACHOV. Malacsán. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Radvánszky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Radvánhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának némelly része hegyes, másként termékeny, legelője elég, fája van, Zólyomi piatzától 3/4 órányira van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malachó, tót falu, Zólyom vmegyében, egy völgy végén, partos oldalban, ut. posta Beszterczebánya. Földe vasas agyag homokkal, termése középszerü; terem benne rozs, zab és burgonya leginkább. Van 280 evang., 90 kath. lakosa, 15 urbéri telke. Folyója a Radova és Lachka Voda. Birja Radvánszky Ferencz, Gusztáv és Antal.”[3]
Népiskoláját 1858-ban alapították. 1906-ban a település határában, az Ortúty-hegyen illetve Alsóperesény Veľký Hrádok nevű hegyén végzett ásatásokat felkereste többek között Wosinszky Mór, a Múzeumok és Könyvtárak állami igazgatója.[4] 1910-ben egyesítették Malakó és Alsóperesény községeket. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 812 | 919 | 1091 | 1125 |
| Különbség | +13,17 % | +18,71 % | +3,11 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1132 | 1125 |
| Eltérés | -0,61 % |
1910-ben 669, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 866 lakosából 847 szlovák volt.
2011-ben 1048 lakosából 1009 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A községtől délnyugatra emelkedő magaslaton hallstatt-kori vár maradványait tárták fel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ malachovo.sk
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

