Göncölfalva
| Göncölfalva (Kynceľová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1435 |
| Polgármester | Martina Kubišová |
| Irányítószám | 974 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 393 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 330 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 382 m |
| Terület | 1,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 19° 11′ 10″48.750833°N 19.186111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 19° 11′ 10″48.750833°N 19.186111°E | |
| Göncölfalva weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Göncölfalva témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Göncölfalva (1886-ig Kincelova, szlovákul: Kynceľová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától északkeletre, a város szomszédságában fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 13. században alapították. 1436-ban „Kunzelfalva” néven egy, a Szásza és Göncölfalvy családok között kitört birtokvita kapcsán említik először, melyben Zsigmond király hozott döntést. 1489-ben „Kunczldorf”, „Kinczeldorf” alakban említik. 1496 és 1526 között a Thurzó családé, később Besztercebánya város fennhatósága alá tartozott. A 16. században lakói luteránusok lettek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KINCZELOVA. Tót fal Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik Besztercze Bányához nem meszsze, és annak filiája, határjának 2/3 része sovány, és a’ záporok járják, 1/3 része pedig termékeny, fája tűzre, és épűletre van, réttye, legelője elég.”[2]
1828-ban 14 házában 107 lakos élt, főként mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, később ácsok, kőművesek voltak. Evangélikus egyházi iskoláját 1840-ben alapították.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kinczelova, tót falu, Zólyom vmegyében, ut. p. Beszterczebánya, felemelt sikságon: 110 evang., 29 kath. lak. Földe homokos agyag, melly mindent megterem. Van Szelecz nevü patakja, 6 urb. telke; de majorsága nincs. Birja Beszterczebánya városa.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Egy ideig Besztercebánya része volt, ma újra önálló község.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 278 | 345 | 376 | 393 |
| Különbség | +24,10 % | +8,98 % | +4,52 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 388 | 393 |
| Eltérés | +1,28 % |
1910-ben 160, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 334 lakosából 321 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 367 szlovák volt.
2021-ben 391 lakosából 1 magyar, (+4) cigány, (+1) ruszin, 380 (+2) szlovák, 7 (+2) egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
