Mosód
Mosód (Moštenica) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1340 |
Polgármester | Ján Lupták |
Irányítószám | 976 13 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 233 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 452 m |
Terület | 13,42 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 19° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 19° 17′ 30″ | |
Mosód weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Mosód (1886-ig Mostenic, szlovákul: Moštenica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától 17 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén ősidők óta élnek emberek. A késői bronzkorból a lausitzi kultúra hamvasztásos temetőjét találták meg itt.
1340-ben „Mosnyce” néven említik először, neve a szlovák most (= híd) főnévből származik. 1495-ben rézolvasztó hutát alapítottak itt. 1503-tól a 18. század elejéig rézolvasztó hutái besztercebánya hutáihoz tartoztak, később vasolvasztó működött bennük. 1513-ban „Gaza Mosthenicze”, 1563-ban „Hütten Moschnitz” néven szerepel írott forrásokban. 1796 és 1870 között a Garammente nyersvasát dolgozták fel.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOSTENICZA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, határja hegyes.”[2]
1828-ban 81 házában 628 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mostenicz, tót falu, Zólyom vmegyében, Lipcséhez északra 1 órányira: 625 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vas bányák. Savanyuviz forrás. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 187 lakosából 176 szlovák volt.
2011-ben 220 lakosából 205 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1846-47-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Mária Novotná – Martin Kvietok 2015: Nové hromadné nálezy z doby bronzovej z Moštenice. Slovenská archeológia LXIII/2.