Hermánd
| Hermánd (Harmanec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1540 |
| Polgármester | Henrieta Ivanová |
| Irányítószám | 976 03 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 864 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 114 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 441 m |
| Terület | 7,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hermánd
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 47′ 42″, k. h. 19° 04′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 42″, k. h. 19° 04′ 42″ | |
| Hermánd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hermánd témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hermánd (1886-ig Hermanecz, szlovákul: Harmanec, németül: Hermanetz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától 8 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A község határában fekvő barlangokban már a paleolitikumban is éltek emberek. Írott forrásban 1540-ben említik először, de a mai Hermánd csak 1957-ben vált ki Alsóhermándból. Rézolvasztója Besztercebányához tartozott.
A település tulajdonképpen az 1829-ben alapított papírgyár mellett fejlődött ki, melynek 1895-ben már 400 munkása volt. 1918-ra termelése elérte a 700 vagont. A papírgyárat az 1884-ben sörfőzde építése követte. 1883-ban megszűnt a falu önállósága, ekkor Alsóhermándhoz csatolták.
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Fejlődésén nagyot lendített a Besztercebánya-Divék vasútvonal 1940-ben történt megépítése, mely érintette Hermándot is. 1957-óta ismét önálló község.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 824, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 948 lakosából 927 szlovák volt.
2011-ben 884 lakosából 771 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A község határában található a Hermándi barlang, vagy más néven Fehér barlang, amely fehér színéről kapta a nevét. Látogatható részei: Belépő csarnok, a Felfedező csarnoka, Fehér Gótikus dóm, a Pagodák csarnoka, folyómeder, Magas gótikus terem és az Útvesztő csarnok. A barlangot 1932-ben fedezte fel az akkor 18 éves Michal Bacúrik. 2700 méter hosszúságú járataiból a túraútvonal 720 méter. Hőmérséklete 5,8 és 6,4 C fok közt változik, a relatív páratartalom több mint 90%. A barlang bejáratához - mely 821 méter tengerszint feletti magasságban van, 260 méterrel a Hermándi völgy felett -, turistaösvény vezet fel 9 információs táblával.
A Hermándi barlangban napjainkig 10 denevérféle előfordulása bizonyított. Legnagyobb számban a közönséges egérfülű és a hegyesorrú denevérek fordulnak elő, melyek kb. 1200-as egyedszámban telelnek itt.
- Temetőkápolnája 1876-ban épült.
Gazdaság[szerkesztés]
- 1829-ben alapították a papírgyárat (ma SHP Harmanec, a. s.), amelynek logója hattyút ábrázol.
- A korábbi Csehszlovákia Katonai Térképészeti Szolgálatának székhelye. A VKÚ Harmanec a.s. (2001. május 2-án alapított részvénytársaság) ennek a tevékenységét vette át, kibővítve polgári használatra szánt atlaszok, térképek, turistatérképek kiadásával. [1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
