Cserény (település)
| Cserény (Čerín) | |
 | |
| Szent Márton római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavel Kmeť |
| Irányítószám | 974 01 (pošta Banská Bystrica 1) |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 446 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 405 m |
| Terület | 11,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′ 35″, k. h. 19° 14′ 46″48.659600°N 19.246100°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 35″, k. h. 19° 14′ 46″48.659600°N 19.246100°E | |
| Cserény weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserény témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserény (szlovákul: Čerín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Csécsény tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától 14 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1153-ban említik először, a zólyomi ispánság része volt. 1300-ban III. András király „Cheren” községet a harcokban tanúsított érdemeiért Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak, Madách Imre ősének adományozta. Az új tulajdonos itt rendezte be birtokainak központját: kúriát és templomot építtetett ide. Később a család megvált itteni birtokától. 1438-ban „Cheryn” néven tűnik fel. A 15. század elejétől a véglesi váruradalom része. Templomát a török veszély idején megerősítették. 1578-ban a török a falut felégette és a század végétől a töröknek fizetett adót.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSETENY. Cserén. Kis falu Zólyom Vármegyében, fekszik Felső Mitsinye mellett.”[2]
1828-ban 32 házában 241 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állatkereskedéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserény, tót falu, Zólyom vármegyében, 58 kath., 183 evang. lakossal.”[3]
A trianoni diktáumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 422 lakosából 418 szlovák volt.
2011-ben 445 lakosából 419 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus stílusú, korabeli freskókkal. A templomnak kő keresztelőmedencéje és különálló harangtornya van. 1483-ban készített gótikus oltára ma a Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomot a 17. században épített erődfal övezi.
- A községben gyógyvizű ásványvízforrás található. Vizét 1996-óta palackozzák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Cserény Szlovákia térképén
- A cserényi templom
- A cserényi ásványvíz
- Az ásványvízforrás rövid története
- E-obce.sk
Lásd még
[szerkesztés]A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
