Cserény (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserény (Čerín)
Szent Márton római katolikus templom
Szent Márton római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang község
Polgármester Pavel Kmeť
Irányítószám 974 01 (pošta Banská Bystrica 1)
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség450 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság405 m
Terület11,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserény (Szlovákia)
Cserény
Cserény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 35″, k. h. 19° 14′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 35″, k. h. 19° 14′ 46″
Cserény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserény (szlovákul: Čerín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Csécsény tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercebányától 14 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1153-ban említik először, a zólyomi ispánság része volt. 1300-ban III. András király „Cheren” községet a harcokban tanúsított érdemeiért Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak, Madách Imre ősének adományozta. Az új tulajdonos itt rendezte be birtokainak központját: kúriát és templomot építtetett ide. Később a család megvált itteni birtokától. 1438-ban „Cheryn” néven tűnik fel. A 15. század elejétől a véglesi váruradalom része. Templomát a török veszély idején megerősítették. 1578-ban a török a falut felégette és a század végétől a töröknek fizetett adót.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSETENY. Cserén. Kis falu Zólyom Vármegyében, fekszik Felső Mitsinye mellett.[2]

1828-ban 32 házában 241 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állatkereskedéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserény, tót falu, Zólyom vármegyében, 58 kath., 183 evang. lakossal.[3]

A trianoni diktáumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 422 lakosából 418 szlovák volt.

2011-ben 445 lakosából 419 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]