Horhát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horhát (Hrochoť)
601-47-0 9877 Hrochoť-kostol.jpg
Horhát címere
Horhát címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1424
Polgármester Marián Mazúch
Irányítószám 976 37
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség 1499 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság622 m
Terület34,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horhát (Szlovákia)
Horhát
Horhát
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 20″, k. h. 19° 18′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 20″, k. h. 19° 18′ 44″
Horhát weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horhát témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Horhát (szlovákul: Hrochoť) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercebányától 18 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott, a határában emelkedő Chochulka nevű dombon vaskori település maradványait találták meg. A település a 15. század elején keletkezett. 1424-ben "Horhagh" alakban említik először. 1479-ben "Chrocot", 1507-ben "Rochod", 1519-ben "Hrohok", 1521-ben "Hrochott", 1527-ben "Rovhota" alakban szerepel az írott forrásokban. 1479-ben királyi kiváltságokat kapott. A 16. és 19. század között Zólyom várának tartozéka volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, mezőgazdasággal, fuvarozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "HROCHOTZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 2/4 mértföldnyire, Ocsovának filiája, legelője 202elég, fája tűzre, és épűletre van, de határja sovány, hegyes, köves, és hideg. " [2]

Fényes Elek szerint "Hrochot, tót falu, Zólyom vmegyében, erdős hegyek közt, Pojniktól délre 1 mfld: 43 kath., 781 evang. lak., kik robotot nem szolgáltak, hanem e helyett más szolgálatra, mint p. o. levélhordásra használtattak. Ezek egyszersmind híres lövészek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Nagy-Szalatna."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Öt tantermes általános iskoláját az 1980-as években építették.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 983 lakosából 938 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1051 lakosából 1009 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1177 lakosából 1123 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1273 lakosából 1189 szlovák és 17 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1275 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 1385 lakosából 1384 csehszlovák volt.

1991-ben 1355 lakosából 1328 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 1374 lakosából 1358 szlovák volt.

2011-ben 1499 lakosából 1404 szlovák és 2 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk evangélikus temploma 1830-ban épült.
  • A község gazdag népi hagyományokkal, népviselettel, népzenével rendelkezik.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]