Andrej Sládkovič

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrej Sládkovič
Andrej Sládkovič
Andrej Sládkovič
Születési név Braxatorisz András
Született 1820. március 30.
Korpona
Elhunyt 1872. április 20. (52 évesen)
Radvány
Nemzetisége szlovák
Foglalkozása költő
Fontosabb munkái lásd a művei szakaszban
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrej Sládkovič témájú médiaállományokat.

Andrej Sládkovič (illetve Sládkovič András,született Braxatorisz András, írói álnevei Andrej Braxatoris-Sládkovič, Andrej Sládkovič, Ondřej Krasyslav Sládkovič) (Korpona, 1820. március 30.Radvány, 1872. április 20.) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító. A 19. századi szlovák irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Stúr csoportjából az egyik legérzelmesebb költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1820. május 30-án született Korponán tanítói családban. 18261830 között Korponán, majd 18301831 között Perőcsényen tanul magyarul. 18311832 között korponai piarista gimnázium diákja. 18391840 között a selmecbányai líceumon tanul, ahol elkezdi írni első verseit. 18401842 között a pozsonyi líceum diákja. 1841-ben Jurkovics Sámuelnek segít a ószombati szlovák színház megalapításában. Mivel családja anyagilag nem állt jól (8. gyermekként született a 14-ből), ezért főként magántanítóskodásból élt. Mint házi tanító előbb 18381839 között Ledénybe, majd 18391840 között a jómódú Pischl családhoz került, akiknél szerelemre lobbant lányuk Maria iránt. 18421843 között Hodrusbányán tanít. 18431844 között teológiát tanul a hallei egyetemen, ahol megírja első nagyszabású alkotását a Sôvety v rodine Dušanovej (Beszélgetések Dusan családjában) címűt. 1844-ben hazatér, eddigre Maria Pischlt férjhez adják egy gazdag mézeskalács készítőhöz. 1844 és 1845 között ennek a szerelemnek az emlékére írja meg a Marína című művét. 1845 és 1846 között ezt követtek a Detvan (Gyetvai legény) című műve. Mindkét mű lirikus költemény. 1847-ig Bezegh Pál családjánál nevelősködik Garamhalásziban. 1847-ben evangélikus lelkésszé szentelik, majd mint pap tevékenykedik Horháton tevékenykedik. Üdvözli az 18481849-es forradalmat. Magatartásáért 1849-ben letartóztatják. 1856-tól haláláig zólyomradváni lelkész. Szekovics Júlia Antóniával házasodott meg, együtt 9 gyermekük volt, melyből 4 még a költő életében meghalt. Részt vett a turócszentmárotni memorandumon mint írnok. A Szlovák Anyácska alapító tagja, majd irodalmi bizottságának tagja. Kuzmány Károly evangélikus lelkész halála után 1867-től az evangélikus énekbizottság (Zpěvníkový výbor) elnöke. 1868-ban hasvízre betegedett meg, melyből már nem épült föl. Zólyomradványon halt meg 1872. április 20-án.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első művei a Nitra almanachban jelennek meg. Műveiben a romantikus szerzőkhöz hasonlóan a szlovák népiességet a filozofikus idealizált erényességgel kapcsolja össze. Művei gyakran tükrözik személyes életérzését, konfliktusait, az élet egyensúlyának keresését a 19. század komplikált nemzeti és társadalmi viszonyai között. Műveiben a társadalmi és népi témák mellett nagy szerepet kap a természet szeretete. Bár Sládkovič szintén Stúr követői közé tartozott, a többi követővel ellentétben ő megházasodott, ami nézeteltéréseket okozott közöttük. Stúr ugyanis úgy tartotta, hogy teljes életüket a nemzetnek kell szentelni, így számukra nincs hely a családnak. Kora több szláv közéleti személyiségével tartotta a kapcsolatot. Gondolkodásmódjára igen nagy hatást gyakorolt a hegeli filozófia. Irodalmi munkásságához tartoznak kevésbé jelentős egyházi művei is. Két leghíresebb műve a Marína és a Detvan (Gyetvai legény).

Műfordítoként főleg Puskintól, a francia felvilágosodás és romantika képviselőitől (Voltaire, Jean Racine), illetve később német nyelvről is fordított (Johann Wolfgang von Goethe). Több újságcikket is írt: Národnie školy (Nemzeti iskolák), Verejná mienka o nás (Közvélemény rólunk), illetve írói értekezéseket: Ján Botto: Báj Maginhradu (Botto János: Maginhrad mondája). Marína című munkáját kétszer fordították magyarra Podhradszky Lajos 1888-ban, Farkas Jenő 1957-ben, illetve csehre, lengyelre és franciára. Az ő emlékére rendezik évente 1960-tól "Sládkovič Radványa" nevű szavalóversenyt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1842K Nitře (Nyitrához), vers
  • 1842Potěcha (Vigasz), vers
  • 1842Ctibor (Ctibor), vers
  • 1842 / 1844Sôvety v rodine Dušanovej (Beszélgetések Dusan családjában), megverselt beszélgetések
  • 1846Marína (Marína)
  • 1848Zaspievam pieseň o slobodnej vlasti (Éneklek egy éneket a szabad hazáról), rapszódia, mellyel a 18481849-es forradalmat üdvözli
  • 1848Nehaňte ľud môj (Nebántsátok a népemet), vers
  • 1848Hron (Garam), vers
  • 1848More (Tenger), vers
  • 1848Morava (Morva), vers
  • 1848Krajanom (Földieimnek), vers
  • 1848Mládenec (Ifjú), vers
  • 1853Detvan (Gyetvai legény), elbeszélő költemény (5 éneke: Martin (Márton), Družina (Csoport), Slatinský jarmok (Nagyszalatnai vásár), Vohľady (Lánynéző) és Lapačka (Toborzás))
  • 1853Znovuzrodenec (Újjászületett), vers Comeniusról
  • 1858Milica, két vers: Perla hárema (A hárem gyöngye) és Oľga (Olga)
  • 1861Svätomartiniáda (Szentmártoniáda), patetikus költemény a szlovák nemzet memoranduma alkalmából Turócszentmártonban
  • 1863Pamiatka pre deň 4. augusta (Emlék az augusztus 4. napra), vers a Matica slovenská alapításának emlékére
  • 1863Hojže, Bože, jak to bolí, keď sa junač roztratí (Ah, Uram , hogyan fáj, ha az ifjú eltékozol)
  • 1864Lipa cyrilo-metodejská (Cirill-metódi hársfa), vers Szent Cirill és Metód emlékére
  • 1866Gróf Mikuláš Šubić Zrínsky na Sihoti (gróf Šubić Zrínyi Miklós Szigeten), vers Šubić Zrínyi Miklós emlékére
  • 1869Duma pohrobnia
  • Ohlasy (Visszhangok), vers az irodalmi nyelv fontosságáról
  • Prosba (Kérés), vers
  • Štiavnica'(Selmec), költői vallomás Selmecbányához fűződő viszonyáról
  • Duchu Puškinovmu (Puskin lelkéhez), vers Alekszandr Szergejevics Puskinról
  • Veľký pôst (Nagy böjt), vers
  • Novembrová duma (Novemberi értekezés), vers
  • Roky a veky (Évek és idők), vers
  • Pieseň o Samsonovi (Ének Sámsonról), vers
  • To české tábory (Azok a cseh táborok), hazafias költemény
  • Pozdrav (Üdvözlet), hazafias költemény
  • Omladinám (Ifjúságnak), hazafias költemény
  • Čo vy za nič nemáte nás? (Hát nektek semminek sem vagyunk?), hazafias költemény

Szerelmi költészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Opustená (Elhagyott)
  • Žaloba (Vád)
  • Vraví oko tvoje (A te szemed mondja)

Gyermek és ifjúsági versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kĺzačka (Csúszda)
  • Prázdniny a škola (Szünet és iskola)
  • Obri a zakrpenci (Óriások és törpék)
  • Malý Kristus (A kis Krisztus)

Válogatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1918Otčiny mojej spevy (Az én szülőhazám énekei)
  • 1927Výber z lyriky (Lírai válogatás)
  • 1934Výber z básní Jána Hollého a Andreja Sládkoviča (Válogatás Hollý János és Sládkovič András verseiből)
  • 1972Poézia (Költemények)
  • 1977Sládkovič vo výbere Milana Krausa (Sládkovič Kraus Milan válogatásában)
  • 1979Marína a Detvan (Marína és a Gyetvai legény)

Összefoglaló művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1861Spisy básnické Andreja Sládkoviča (Sládkovič András versei)
  • 1878Andreja Sládkoviča Spisy básnické (Sládkovič András verses írásai)
  • 1920Spisy básnické Andreja Sládkoviča 1-2 (Sládkovič András versei)
  • 1961Sobrané básne 1939 Dielo 1-2 (Válogatott versek 1939 1-2 rész)

Próza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Posestrima (Testvérek)

Színművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nezaľúbení zaľúbenci (Nem szerelmes szerelmesek)

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prédikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1924Nevěsta Kristova (Krisztus hitvese)

Levelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1970Korešpondencia Andreja Sládkoviča (Sládkovič András levelei)

Kulturális történeti munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházi és rádiójátékok (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1948Marína (Marína, Szlovák Nemzeti Színház)
  • 1957V slovenské doliny so mnou, bratia moji… (A szlovák völgyek velem, testvéreim …, Csehszlovák rádió)
  • 1970Vo víchrici žitia (Az élet viharában, Csehszlovák rádió)
  • 1985Detvan (Gyetvai legény, Csehszlovák rádió)
  • 1989Každý svojou pošiel stranou (Mindenki elment a maga útján, Československý rozhlas)

Megzenésített művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]