Ján Botto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ján Botto
Jan Botto 1880.png
Született 1829. január 27.[1]
Felsősziklás
Elhunyt 1881. április 28. (52 évesen)[1]
Besztercebánya[2][3]
Álneve Janko Maginhradský
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ján Botto témájú médiaállományokat.

Ján Botto (magyarul Botto János; Felsősziklás, 1829. január 27. - Besztercebánya, 1881. április 28.) a szlovák romantizmus egyik legjelentősebb költője, a Štúr generáció fiatalabb tagja, a nagyrőcei gimnázium egyik alapítója.

Élete[szerkesztés]

Földműves családban nőtt fel, majd az ozsgyáni latin iskolában, illetve 1843-tól a lőcsei evangélikus líceumban tanult. Lőcsén ismerte meg a szláv nyelveken írott irodalmi műveket és itt írta első irodalmi műveit. Aktív tagja volt a Jednota mládeže slovenskej, majd alapító tagja lett a Matica slovenskának. Pesten mérnöki szakra készült.

Tanulmányait követően Besztercebányán telepedett le, de munkájából adódóan bejárta a felvidéki szlovák vidékeket és mondákat gyűjtött. Ezeket költeményeiben hasznosította. Szlovák érzelméből adódóan az elnyomás ellen harcoló Jánošík alakjának és mítoszának egyik fő formálója.

Emlékezete[szerkesztés]

Rimaszombat
  • Felsőszikláson áll szobra, emléktáblája és múzeuma

Művei[szerkesztés]

A Sokol és Orol folyóiratokba írt. Számos lírai és több epikus költemény szerzője. Költeményei összegyűjtve Prágában 1880-ban a Knihovňa Československá-ban jelentek meg.

  • 1862 Pieseň Jánošikova
  • 1862 Smrť Jánošikova. Lipa

Magyarul[szerkesztés]

  • Jánosík halála. Versek; ford. Farkas Jenő; Magyar Kiadó, Bratislava, 1955

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ботто Ян, 2015. szeptember 28.

Források[szerkesztés]