Lucatő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lucatő (Lučatín)
Lucatő főutcája
Lucatő főutcája
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1424
Polgármester Marián Píši
Irányítószám 976 61
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség 657 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság386 m
Terület10,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lucatő (Szlovákia)
Lucatő
Lucatő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 19° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 19° 19′ 00″
Lucatő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucatő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lucatő (1886-ig Lucsatin, szlovákul: Lučatín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercebányától 15 km-re északkeletre a Garam jobb partján fekszik. Tipikus egyutcás település a Besztercebánya – Breznóbánya út mellett.

Története[szerkesztés]

2018-ban leletmentést végeztek a területén, melynek során a késő lausitzi kultúra és kora la tène kori megtelepedés nyomai kerültek elő.

A 13. század elején keletkezett, Zólyomlipcse várának tartozéka volt. Első írásos említése 1424-ből származik "Luchatheu" néven. Később "Lwchathyn" (1520), "Luchetyn" (1536) alakban említik. Lakói főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak. 1564-ben határában üveggyár működött. A 18. századtól fuvarozásból, kohászatból éltek. 1828-ban 63 házában 494 lakos élt.

Vályi András szerint "LUCSATIN. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zólyom Liptséhez nem meszsze, és annak filiája, határjában fája tűzre, és épűletre van, keresettye is készi, és szekeresi munkával, legelője szoross, határja hegyes, és kősziklás."[2]

Fényes Elek szerint "Lucsatin, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan folyó mentiben, út. p. Beszteczebánya. Határa nincs felmérve, hanem van itt 10 egész urb. telek, s ezután 300 hold szántóföld, erdeje 425 h., majorság itt nincs. Földe árpát, zabot, jó években rozsot is terem. Szarvasmarhát és juhot tenyészt. Lakja 269 evang., 263 kath., kik részben házaló kereskedők. Nadpleson hegyén hajdan várat mondanak, de semmi nyoma nem látható. Birja a kamara."[3]

A 19. század végén és a 20. század elején erdei munkákkal, faárukészítéssel, csipkeveréssel foglalkoztak, majd a vasút megépülése után sokan a vasútnál helyezkedtek el. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 667, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 558 lakosából 545 szlovák volt.

2011-ben 637 lakosából 578 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]