Óhegy (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Óhegy (Staré Hory)
Slovakia Stare Hory 1.JPG
Óhegy címere
Óhegy címere
Óhegy zászlaja
Óhegy zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1536
Polgármester Ján Kováč
Irányítószám 976 02
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség551 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség13,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület41,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óhegy (Szlovákia)
Óhegy
Óhegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′ 21″, k. h. 19° 06′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 21″, k. h. 19° 06′ 53″
Óhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhegy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óhegy (szlovákul: Staré Hory, németül Altgebirg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie) egyesítésével keletkezett.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercebányától 12 km-re északra az Óhegyi-völgyben a Beszterce partján fekszik az 59-es főút mentén.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a 13. században keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Oklevél csak 1536-ban említi először mint Besztercebánya (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd 1495 után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a 15. század végén már működtek. 1546 után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A 18. század végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak. 1828-ban 108 házában 769 lakos élt. A 19. század végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket besztercebányai piacon értékesítették.

Vályi András szerint „ALTGEBÜRG. Egy kis falu Zólyom Vármegyében, totúl Sztare Hori, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában. Népes bútsú járások esnek itten, melly e’ helyet nevezetesíti, hajdan a’ réz Bányák között ez a’ leg régibb vólt, de már ma igen kifogyott, föld alatt való úttya nevezetes, mellyen most is járnak némelly emberek. Határja meglehetős termékenységű.”[2]

Fényes Elek szerint „Altgebirg, (Óvár) (Sztare Hory), tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez északra 2 mfd. a rosenbergi postautban: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Olvasztó és érczzúzó mühely. Itt sok piskólczot ásnak. F. u. a kamara.”[3]

A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1926-ban a község felett vízierőmű épült. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A községben 1952-ig csipkeverő iskola működött.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 501 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1448 és 1499 között épült, 1587-ben bővítették, mai formáját az 1850-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán 16. századi Boldogasszony-szobor áll, maga a főoltár 1681-ben készült. Utoljára 1947-ben renoválták. A templom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
  • A Szent Anna kápolna 1794-ben épült.
  • Az egykori bányahivatal épülete a 18. század második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
  • A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]