Gornja Bistra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornja Bistra
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségBistra
Jogállás falu
Polgármester Krešimir Gulić
Irányítószám 10298
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség1815 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség89,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület20,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Bistra (Horvátország)
Gornja Bistra
Gornja Bistra
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 55′ 15″, k. h. 15° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 15″, k. h. 15° 54′ 00″

Gornja Bistra falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bistra községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre a Krapina-folyó és a Medvednica-hegység közötti dombos vidéken fekszik.

Története[szerkesztés]

Bistra neve 1209-ben bukkan fel először írott forrásban II. András király oklevelében, melyben Bistrán kívül a Poljanica birtokot és a Szent Miklós plébániát is megemlíti. Az Orsich-kastélyt 1770 és 1775 között építette gróf Orsich II. Kristóf császári altábornagy Zágráb vármegye főispánja barokk stílusban. A gornja stubicai kastély a család téli, a gornja bistrai a nyári rezidenciájaként működött. A francia forradalmat követően a francia emigráns Carion gróf vásárolta meg. A család utolsó tagja 1939-ben a birtokkal együtt egy sunjai bőrgyárosnak a Kolar családnak adta el. 1946-ban államosították, majd 1959-ben gyermekkórháznak alakították át, melyet Zágráb városának költségvetéséből finanszíroztak. 1969-től a krónikus gyermekbetegségeket kezelő gyógyintézatként működik. Mintegy százötven egy és tizennyolc év közötti gyermeket gondoznak itt.

A falunak 1857-ben 495, 1910-ben 1088 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 1815 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
495 553 640 752 923 1088 1075 1183 1392 1409 1412 1329 1420 1569 1629 1815

Nevezetességei[szerkesztés]

Az Orsich-kastély 18. századi egyemeletes háromszárnyú barokk épület. Főbejáratához mintegy nyolcvan méter hosszú gyertyánfasor vezet. A főhomlokzatot gazdagon díszítették, tizenöt ablakkal és három rizalittal tagolták. A középső rizalit félkör alakban nyúlik előre a főhomlokzatból. Ebben található az épületegyüttes központ része a nagycsarnok. Alul a főbejárat felett az Orsich család címere az 1773-as évszámmal. Legfelül háromszög alakú attika zárja, mely alatt egy koronás, oroszlános dombormű látható. A nagycsarnok ovális alakú, felül kupolával záródik. A falakat és a kupolát, mitológiai témájú falfestmények díszítik. A kupolán a festés dátuma az 1778-as évszám látható. Említésre méltó még a kastély kápolnája, mely at épület nyugati szárnyát zárja le. A kápolna két emelet magasságú, felül csehboltozottal. Egy főoltára és két mellékoltára van, az oltárok mögött festett építészeti alakzatokkal. A falakat barokk freskók borítják. A kialakított karzaton foglalt egykor helyet a kastély ura. A portál zárókövének felirata szerint a kápolna 1774-ben készült el. A kápolna tetőzete felett kis tornyocska található. A kastélyt szép park övezi, melyet valószínűleg a 19. század végén alakítottak ki. A park díszeiből fennmaradt a szökőkút, a gyerrtyánfasor és az egykori konyhakert kapuja. Az egykori tónak csak alig kivehető nyomai maradtak. A parkban számos faritkaság és díszcserje található. A kastélyt 1961-ben műemléki védettség alá helyezték, környezete helyi védelem alatt áll.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]