Jalševec Nartski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jalševec Nartski
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségRugvica
Jogállás falu
Polgármester Ivan Remenar
Irányítószám 10370
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 558 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség201 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület2,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jalševec Nartski (Horvátország)
Jalševec Nartski
Jalševec Nartski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 45″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 45″, k. h. 16° 12′ 00″

Jalševec Nartski falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Száva bal partján, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést már 1217-ben említik. A templomosok bozsjákói uradalmához tartozott. 1797-ig a szomszédos Nart Savski volt a Nagyboldogasszony plébánia székhelye. Ma azonban csak névleges székhelynek számít, mivel a Száva gyakori kiöntései miatt a plébániatemplomot Jalševecen építették fel. A hagyomány úgy tartja, hogy a plébánia székhelyét eredetileg a közeli Struga Nartskára akarták helyezni, azonban éjszaka a Szűzanya képe csodálatos módon Jalševecre szállt át. Ezért az égiek akaratát tiszteletben tartva itt építették fel az új plébániatemplomot.

A település iskolája 1853-ban kezdte meg működését, az iskolaépületet 1882-ben emelték. A falu nevét 1900-ban változtatták Jalševecről Jalševec Nartskira. Önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították, a tűzoltó szerház 1934-ben épült fel.

1857-ben 78, 1910-ben 105 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A fővároshoz való közelsége miatt az 1980-as évektől lakosságának száma intenzíven emelkedik. A betelepülés különösen a honvédő háború idején volt nagyarányú, amikor nemcsak az ország különböző vidékeiről, hanem Bosznia Hercegovinából is jelentős horvát népesség érkezett. A falunak 2001-ben már 558 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
78 97 88 107 105 105 107 127 127 122 97 96 112 226 558

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom 1797-ben épült. Különösen becses kincse az ún. Ergelics-oltár, melyet még 1632-ben készítettek Ergelics Ferenc zágrábi püspök részére. Pontosan kétszáz évvel később elavult alkotásként adományozta Alagovich Sándor püspök a plébániának. Az oltárkép a dél-német barokk festészet remeke, stílusa alapján alkotója talán a stájer festőművész Georg Gündter lehetett.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Rugvica község hivatalos oldala

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 9.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001