Stari Grad Žumberački

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Stari Grad Žumberački
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségŽumberak
Jogállás falu
Polgármester Zdenko Šiljak
Irányítószám 10457
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 2 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség0,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
Terület4,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stari Grad Žumberački (Horvátország)
Stari Grad Žumberački
Stari Grad Žumberački
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 40″, k. h. 15° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 40″, k. h. 15° 24′ 45″

Stari Grad Žumberački falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 44 km-re nyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 8 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegység déli lejtőin fekszik. Településrészei: Talani, Blaževo Brdo, Draga, Potoki és Vodice.

Története[szerkesztés]

A falu feletti vár a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült, első említése 1249-ben történt. A vár a középkori hegyi várak közé tartozott, a falakon kívül a vár előterében állt a Szent Kereszt kápolna, melynek alapfalait mára feltárták és részben visszafalazták. A 14. században a Babonicsok birtoka lett, majd a karantán hercegek tulajdona volt és maradt a török időkig amikor elpusztult. 1830-ban a falu 4 házában 64 lakos élt. 1857-ben 75-en lakták. 1910-ben 124 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A falunak 2011-ben már csak 2 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A sošicei görögkatolikus plébániához tartoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
75 112 135 140 135 124 114 105 113 127 82 52 23 5 3 2

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu határában állnak Zsumberk (Sichelberg, Stari grad) várának maradványai. A vár a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült, első említése 1249-ben történt. A romok mintegy 60 méter hosszú és 18 méter széles várra utalnak. A török időkben pusztult el, de romjait feltárták és az előterében állt Szent Kereszt kápolna falait részben, emelet magasságig visszaépítették

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]