Jamnica Pisarovinska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jamnica Pisarovinska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségPisarovina
Jogállás falu
Polgármester Tomo Kovačić
Irányítószám 10451
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 55 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség39,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület1,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jamnica Pisarovinska (Horvátország)
Jamnica Pisarovinska
Jamnica Pisarovinska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 15° 52′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 15° 52′ 40″

Jamnica Pisarovinska falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pisarovinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 25 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északkeletre a Vukomerići dombság nyugati szélén fekszik.

Története[szerkesztés]

Jamnica ásványvízforrásainak első írásos említése 1772-ból való, amikor Mária Terézia hivatalosan is besorolta a bécsi udvar ásványvíz nyilvántartásába. A víz összetételének első tudományos elemzése 1823-ban történt. Ezt követően 1828-ban indulhatott el tömeges palackozása. A széndioxidban és természetes ásványi anyagokban gazdag víz 500 méter mélységből tör fel. A falunak 1857-ben 78, 1910-ben 79 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 55 lakosa volt. Mára a Jamnica név fogalommá vált Horvátországban, az ország egyik leghíresebb természeti erőforrása. Mintegy 200 ezer köbméter vizet töltenek üvegekbe, egyben a legnagyobb ásványvíz exportőr is, a külföldön eladott horvát palackos vizek - például a Magyarországon is népszerű Jana - 90 százaléka a zágrábi Jamnica gyárból származik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
78 100 98 101 102 79 101 116 61 67 54 51 48 47 55

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu fő nevezetessége a 18. században felfedezett ásványvízforrása, melyet Zágrábban palackoznak.
  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1740 és 1749 között építették. Az épület barokk stílusú egyhajós, sokszögű szentélyzáródású, mellék kápolnával, harangtornya a főhomlokzat felett magasodik. Négy barokk oltára van, a főoltár 1741-ben készült. Berendezéséből említésre méltó még a szószék, egy Szent Borbálát horvát nemesi viseletben ábrázoló festmény, valamint egy kehely "1712., F. R. Orschich" felirattal.
  • A templom mellett áll az 1785-ben épített plébánia.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]