Donja Pušća
| Donja Pušća | |
 | |
| Pušća templomai. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Pušća |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10294 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 846 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 254,14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 3,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′, k. h. 15° 47′45.916667°N 15.783333°EKoordináták: é. sz. 45° 55′, k. h. 15° 47′45.916667°N 15.783333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donja Pušća témájú médiaállományokat. | |
Donja Pušća falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pušća községhez tartozik, annak központi települése.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, a Marijagoricai előhegység északi részén, a Pušća-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település neve a „pust” (puszta, lakatlan) főnévből származik. Egyházi források név nélkül már 1204-ben említenek itt települést és Szent György plébániáját, melynek első név szerinti említése 1334-ben a zágrábi káptalan statutumában történt. A mai plébániatemplom elődjének építését történészek 1263-ra teszik.
Az 1493-as korbáviai csatát megelőző török hadjárat során az akindzsik a vidék teljes lakosságát kipusztították. A földeket és szőlőskerteket felverte a gaz. Ezután 1504-ben említik Pušća települést. 1513-ban Mato Bužani a falu feletti magaslatra kápolnát építtetett, melyet a Rózsafüzéres Szűzanya tiszteletére szenteltek. 1573-ban az itteniek is részt vettek a Matija Gubec vezette horvát parasztfelkelésben. 1630-ban felépült a Rauch-kastély.
1848-ban említik először a település iskoláját, mely akkor még fából épült. Az épület alsó részén vendéglő működött, míg felül voltak a tantermek. Hamarosan azonban az épület leégett és a tanítást egy családi házban tartották. 1873-ban új, a falut átszelő utat építettek. 1878-ban a Rauchok panaszt emeltek a királynál, mert a parasztok nem fizették rendesen az adót. 1886-ban begördült az első vonat az új Zágráb-Varasd vasútvonalon. 1895-ben felépült az első falazott, egytantermes iskolaépület. 1908-ban az oktatás a Rauch-kastélyban zajlott, amíg 1913-ban felépült az iskola új épülete és a községháza. 1923-ban a horvát oktatási kormányzat megvásárolta a család örököseitől a Rauch-kastélyt gyermeküdülő és gazdasági iskola számára.
A falunak 1857-ben 297, 1910-ben 317 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. Az áramot 1952-ben vezették be a településre, 1959-ben megindult a buszközlekedés. A telefont 1960-ban, a gázt 2001-ben vezették be. 2002-ben felépült az iskola mai épülete. 2011-ben 798 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 297 | 289 | 251 | 256 | 291 | 317 | 338 | 350 | 377 | 403 | 483 | 539 | 683 | 707 | 763 | 798 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, mai formájában barokk stílusú. Fennmaradt három klasszicista oltára, szószéke és padjai. Legértékesebb műkincsei két 18. századi kehely.[4]
- A Rózsafüzéres Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnáját 1513-ban építették. Barokk főoltára 1722-ben épült, ezen kívül két rokokó oltára van. Értékes még szószéke a négy evangélista ábrázolásával és a keresztút képei.
- A főút mellett áll Szent Flórián 1778-ban készített barokk szobra.
- A régi iskola épülete[5] egy szabadon álló egyemeletes épület. Az épület négyszögletes alaprajzú, a homlokzatokon pedig a késő szecesszió díszítőelemei találhatók. Az épületet 1913-ban emelték és nagyban hozzájárult a település központjának kialakulásához.
Oktatás
[szerkesztés]A település főutcája mentén áll az iskola egyemeletes épülete.[5] Négyszögletes alaprajzú épület, melynek homlokzatait a késő szecesszió díszítőelemei jellemzik. Az épületet 1913-ban emelték, tájolásával és kialakításával, valamint városias formájával hozzájárult a település központjának kialakulásához.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3833.
- ↑ a b Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3535.
