Ugrás a tartalomhoz

Prozorje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prozorje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségDugo Selo
Jogállásfalu
PolgármesterVlado Kruhak
Irányítószám10370
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség433 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség56,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület5,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 20″, k. h. 16° 14′ 41″45.822222°N 16.244722°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 20″, k. h. 16° 14′ 41″45.822222°N 16.244722°E
Térkép

Prozorje falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dugo Selóhoz tartozik.

Zágrábtól 22 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, a Márton-hegy északi lábánál fekszik. A falu négy részből áll, ezek Graberje, Haleri (Luterovec), Herendići és Grgošići.

A település története szorosan kapcsolódik a közeli Dugo Selo történetéhez. 1209-ben II. András király ezt a területet, melyet Szent Márton földjeként említenek a templomos lovagrendnek adta. A dugo seloi Szent Márton plébániát 1334-ben a zágrábi káptalan statutuma említi és a hozzá tartozó falvak között Prozorjét is felsorolja. A település ezután ehhez a plébániához tartozott. A 17. századi források alapján úgy tűnik, hogy közben a plébánia székhelye Prozorje lett, 1649-ben ugyanis "Ecclesia S. Martini in Posorie supra Bosiakouina", azaz a Bozsjákó feletti Prozorje Szent Márton plébániáját említik. Az adat bizonytalansága abban áll, hogy ezután is hol Bozsjákót (Božjakovina), hol Prozorjét nevezik meg a plébánia székhelyének. 1695-ben például prozorjei Szent Márton falvát "Villa S. Martini in Prozorie" említenek. Az első biztos adat arról, hogy itt volt a plébánia székhelye 1792-ből az egyházlátogatásból származik, amikor a plébániát "Parochia S. Martini in possesione Prozorje supra Bosjakovinam" alakban említik. Eszerint a bozsjákó feletti Prozorje birtokon áll a plébánia. Mivel a plébániatemplom mindig is a Márton-hegy déli lejtőjén állt, valószínűleg ez a terület régen a hegy északi lejtőjén fekvő Prozorjéhoz tartozott. Prozorje csak 1900-tól szűnt meg a plébánia központja lenni, amikor felépült a dugo seloi új Szent Márton plébániatemplom. A falunak 1857-ben 221, 1910-ben 394 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. 2001-ben 319 lakosa volt.

Lakosság változása[2]
185718691880189019001910192119311948195319611971198119912001
221247287319407394356396342306295254251223319

A Szent Márton tiszteletére szentelt romtemplomot[3] Martin-breg tetejére építették, szőlőültetvényekkel körülvéve. A 15. és 16. század fordulóján a volt templomos birtokra épített késő gótikus-reneszánsz épületet később átalakították. Egyhajós épület volt, nagyobb méretű, téglalap alakú hajóval, keskenyebb szentéllyel és háromoldalú apszissal. A főhomlokzat előtt egy magas, nyolcszögletű harangtorony található, téglalap alaprajzú alapzattal. A ma látható templom barokk volt, a boltozatok mára beomlottak, de a falszerkezetekben a kő és a tégla kötésében, valamint az északi falon és a szentélyben lévő kőprofilokban a régebbi gótikus réteg még látható. A harangtorony alapjának szerkezete és boltozatai jelzik a templom eredeti, 16. századi védelmi funkcióját.

  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3529.