Luka (Zágráb megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Luka
Općina Luka dobrodošli.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségLuka
Jogállás falu
Polgármester Darko Kralj
Irányítószám 10296
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség414 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Luka (Horvátország)
Luka
Luka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 57′ 30″, k. h. 15° 49′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 30″, k. h. 15° 49′ 10″
Luka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luka témájú médiaállományokat.

Luka falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Krajska Ves, Pluska, Vadina és Žejinci települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 21 km-re északnyugatra, a Krapina jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 20. század elején a mai község területe egészen másképpen nézett ki. Pluskán két kúria állt: Pluska Gornja az ősi Ladany család birtoka, akik az egykori krajska vesi Szent Rókus plébánia patrónusai voltak, és Pluska Donja a Halper-Sigetski család birtoka az egykori Pluska község központja. Itt székelt egykor a megyei és járási bíró Nikola Halper-Sigetski. A Halper-kúria mellett a múlt század hatvanas éveiig a Lučelnica-patakon vízimalom állt. Az egykori Halper-birtokon dolgozott 1929-ben az egyik legismertebb horvát festőművész Ivan Lesiak és írt róla a híres író Marija Jurić Zagorka is. A Halper család birtoka volt Luka központjában az a földterület is melyet Nikola Halper-Sigetski lánya Antonija 1874-ben népiskola létesítésének céljára adományozott a községnek.

Krajska Ves már 1790-óta a Szent Rókus plébánia székhelye volt. A plébániatemplom fából épült és a mai Szent Flórián kápolna helyén állt. Körülötte temető, mellette pedig vásártér volt. A plébánia ahogy az első rövid historia domusban olvasható Antun Zebić háza helyén állt. 1857-ben a plébániatemplom egy tűzvészben leégett. Vadina birtokosa Ladislav Modić látta el a plébánost ruhával és más szükséges holmikkal, Krajšak nevű szőlőhegyét pedig az új plébániatemplom építésére adományozta. Időközben azonban a Nikola Halper elnökletével összeült egyházközségi testület, melynek tanácskozásán a püspökség képviselője is megjelent úgy döntött hogy az új templom Luka központjában épüljön fel. Így az akkoriban viszonylag rövidnek számító idő alatt 1864-re fel is épült az új Szent Rókus templom, mely méreteit tekintve Zágráb és Krapina között a legnagyobb volt. Ugyanezen év augusztus 18-án szentelte fel Josip Mihalović zágrábi püspök.

Žejinciben a Tuđmani településrész (ahol 1865-ben az első horvát köztársasági elnök Franjo Tuđman nagyapja született) melletti dombon korábban a Novak család Preteršje nevű kisebb birtoka volt. A Ferenčaki és Halambeki telepek között a mai „Pod mlinom" dűlőben a Luka-patakon fából épített vízimalom állt. Halambeki különösen említésre méltó máig fennmaradt muzeális értékű faházai és szép fekvése miatt. Amikor a neves horvát festőnek Edo Kovačevićnek erre vitt az útja annyira megragadta a település szépsége, hogy vásznon is megörökítette azt.

Vadina kastélyának maradványai a mai napig is láthatók. A már az 1500-as években említett épület egyemeletes, negyven méter hosszú volt. Az épület, melyben Erdődy Péter horvát bán is lakott Radakovo kastélya mellett az egyik legősibb építmény volt ezen a vidéken. A teljes emeleti része fából épült hosszú fából ácsolt tornáccal és fa tetővel. Valamikor a múlt század hetvenes éveiben dőlt össze. Egyes források szerint 1625-ben itt született a neves költő és műfordító Matija Magdalenić. Itt élt a horvát illír politikai mozgalom egyik kulcsfigurája Stjepan Ožegović protonotárius. Lánya Vilhelmina 26 évesen egy balesetben halt meg. Unokája Ljudmila Ladislav Modić felesége lett, aki haláláig Vadinán élt és a žejinci temetőben temették el. Sírját a bejárattól jobbra álló hársfa jelöli. Modić fiatal éveiben édesapjával Varasd vármegye későbbi alispánjával együtt az 1840-es évek viharos zágrábi politikai életének egyik szereplője volt. A vadinai uradalom utolsó birtokosaként a lukai népiskola és a lukai plébániatemplom pártfogója és lelkes környezetbarát volt. Nevéhez fűződik a kastély környezetének rendezése. A Krč erdőnél tavat létesített, amely azonban halála után kiszáradt és rét lett a helyén, de nyomai még ma is láthatók. Neki volt köszönhető, hogy Vadinának kiterjedt fenyvesei voltak, mivel akkoriban minden háztartásnak húsz fenyőcsemetét kellett ültetnie és felnevelnie. Halála után azonban a helyiek fenyőket fokozatosan kivágták, mára ezeknek nyoma sem maradt. Mára a fővárostól mindössze húsz percre fekvő község a zágrábiak egyik kedvelt kirándulóhelye lett, mely egyaránt kiválóan alkalmas a vadászat, a lovaglás, a horgászat és a séták céljára.

A falunak 1857-ben 317, 1910-ben 421 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben a falunak 414, községnek összesen 1351 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
317 321 347 383 428 421 435 405 460 389 368 369 376 362 411 414

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma 1864-ben épült neogótikus stílusban. Mellette áll a plébánia épülete jókora földterülettel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]