Gustelnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gustelnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10418
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 125 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség34,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület3,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gustelnica (Horvátország)
Gustelnica
Gustelnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 20″, k. h. 15° 58′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 20″, k. h. 15° 58′ 40″

Gustelnica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 23 km-re délre, községközpontjától 14 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.

Története[szerkesztés]

1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A Vrhovlje járás egyik judikátusi székhelye volt. Egyházilag a dubraneci Havas Boldogasszony plébániához tartozik. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 197, 1910-ben 228 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 125 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
197 212 192 209 209 228 135 217 223 235 213 173 165 147 125

Nevezetességei[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt fakápolnája. A kápolnát 1678-ban említi először az egyházi vizitáció. A leírás szerint kápolna fából épült és benne egy oltár volt Szent Antal képével. A 18. század elején harangtornyot építettek hozzá, majd 1820 körül új oltárt kapott. 1759-ben teljesen megújították. 1832-ben a régi kápolnát rossz állapota miatt lebontották és újat építettek helyette, mely ötven évig állt. Végül 1888-ban az eredeti helyére Hermann Bollé tervei szerint építették fel a ma is álló kápolnát, melyet 1889-ben szenteltek fel. A kápolna tetőzetét a homlokzaton négy oszlop tartja, melyek egy nyitott előcsarnokot képeznek. Felettük emelkedik a harangtorony. A kápolna kazettás mennyezete valamivel magasabb a szentélynél, a kórust faoszlopok tartják. Belső festése színes, a helyi népviselet stilizált motívumaival van díszítve. A kápolnához 1930-ban sekrestyét építettek. A bejárat felett az 1934-aes évszám az utolsó átépítés éve látható.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001