Kozinščak
| Kozinščak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Dugo Selo |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vlado Kruhak |
| Irányítószám | 10370 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1330 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 664,41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Terület | 1,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′, k. h. 16° 15′Koordináták: é. sz. 45° 49′, k. h. 16° 15′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kozinščak falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dugo Selóhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 22 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re északkeletre fekszik. Délnyugati része már összeépült Dugo Seloval, tulajdonképpen a város északkeleti részének számít.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1510-ben történt. Ekkor ugyanis, Grabarjai Bertalan (Bartol Grabarski) vránai perjel együtt tartózkodott Pakrácon, Hirjáki Tamással (Tome Hirjak) a bozsjákói vár provizorával, akinek Kozinščak falvát ("villa Kuzinschak") adta öt pusztájával együtt, ezzel kivette a falut jobbágyi és nemtelen státusából, és beiktatta őket a Jeruzsálemi Szent János lovagrend praediumai közé. A falu neve 1523-ban is felbukkan, amikor Karlovich Iván bán szóban megbízta a csázmai káptalant, hogy nyom nélkül indítson eljárást a Mátyás vránai perjel birtokában lévő bozsjákói jobbágyok és a kozinščaki lakosok ellen. 1568-ban a Bruman családnak kúriája volt itt. 1634-ben az utolsó Bruman halálával a birtok a kincstáré lett. Kozinščakot 1643-ban az egyházi vizitáció is megemlíti. 1682-ben a kamara a falut Szors Jánosnak (Ivan Sorš) adta. A birtok a 18. század elején a zágrábi jezsuitáké, majd a Bužan családé lett, akik 1751-ben a környező településekkel együtt 53 jobbágyportát bírtak itt.
A falunak 1857-ben 131, 1910-ben 241 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. A szomszédos Dugo Selo terjeszkedése 1965-re elérte Kozinščak területét is. A betelepülők kezdetben bosznia hercegovinai horvát földművesek, később Horvátország minden részéből és Bosznia Hercegovinából érkezettek voltak. A lakosság száma az 1960-as évek óta hatszorosára emelkedett. 2001-ben 1176 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 131 | 125 | 131 | 178 | 191 | 241 | 221 | 206 | 192 | 172 | 185 | 282 | 464 | 749 | 1176 |
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Dugo Selo város hivatalos oldala
- Dugo Selo oldala
- Dugo Selo információs portálja
- Brckovlajni község hivatalos oldala
- Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zágráb, 1984.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.