Rákosszentmihály vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rákosszentmihály vasútállomás
Rákosszentmihály station 1.JPG
Ország Magyarország
Hely Budapest XVI. kerülete
Állomáskód RM
UIC állomáskód 5510272
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 08′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 08′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosszentmihály vasútállomás témájú médiaállományokat.

Rákosszentmihály vasútállomás a budapesti Körvasúton található egyik vasútállomás, melyen jelenleg csak teherforgalom van, személyszállító vonatok nem állnak meg.

Története[szerkesztés]

A budapesti körvasút az 1800-as évek végén létesült, ám a teljes körvasút tulajdonképpen csak elvben létezett, részben mert többségében teherforgalomra használták (hiszen eleve a kör mentén lévő gyárak és üzemek kiszolgálása végett jött létre), részben azért, mert több szakaszból állt. Ez azért is fontos, hiszen 1870 körül már 108 nyaralótulajdonos töltötte itt szabad idejét és hamarosan a szolgáltatóipar is egyre bővült kínálatot mutatott, illetve megjelent a tömegközlekedés: a lóvasút, amit szinte egy időben adtak át a MÁV-állomással és 1913-ig üzemelt, illetve a HÉV nagyiccei elágazása, ami 1911-től szállította az utasokat.[1] A vasút rákosszentmihályi szakasza 1889-ben épült meg Angyalföld állomásig.[2]

A rákosszentmihályi vasútállomást, ahogyan a Nyugati és Keleti pályaudvar közötti szakaszon több másikat is, 1892-ben avatták fel. Ekkor még Pusztaszentmihálynak hívták, és csupán egy bakterház állt a helyén. Az állomásépület csak évtizedekkel később épült, amikorra nemcsak a helység neve változott Rákosszentmihályra, de ekkorra már (1902-től) önálló községként szerepelt a településjegyzékben.[1]

A körvasúti személyforgalom (a Nyugati és a Keleti között) épp a gazdasági válság évében, 1929-ben indult meg. Ugyanekkor jelent meg az első rákosszentmihályi buszjárat is, mégis, az állomásra vezető utat és az út menti közvilágítást csak három évvel később adták át. A vasút gyorsabb és lényegesen olcsóbb volt a HÉV-nél, épp feleannyiba került, a második világháborút követően a személyforgalom mégis abbamaradt.[1] Nem maradt rá kapacitás, hiszen a két nagy budapesti rendezőpályaudvar, Rákosrendező és Ferencváros közötti átállítós vonatok, illetve a Szobnál belépő tehervonatok sokasága vette igénybe a kétvágányú vonalat. Két megállóhely is megszűnt ekkor, Pestújhely és Sashalom. A személyvonatok szerepét pedig az utasigényeket jobban kielégítő városi autóbusz-közlekedés vette át.[2] A 2000-es évekre, miután a környék ipara és a Rákosrendező pályaudvar is eljelentéktelenedett, az addig valóban sűrű teherforgalom is jelentősen lecsökkent.[1]

A VI. Közlekedéstudományi Konferencián, 2016-ban elhangzott előadás tanulsága szerint, az akkori állapotok szerint ezen az állomáson a személyszállítást kiszolgáló létesítmények teljes mértékben hiányoztak és ezen a szakaszon csak a nemzetközi vonatok haladnak át. A MÁV-START Zrt. szakemberei kifejtették, hogy bár újraindítása észszerű elképzelésnek tűnhet, a Rákosszentmihály vasútállomást csak úgy lehetne az utasforgalomra alkalmassá tenni, ha a peronok és a kijáratok a lehető legközelebb kerülnének a Fogarasi utat a Csömöri úttal összekötő felüljáróhoz. Emiatt azonban a tervezés alatt álló, a budapesti körvasút bevonási lehetősége a vasúti személyszállításba projektben nem szerepel itt a személyforgalom felvétele, ahhoz ugyanis az állomás teljes átépítésére lenne szükség.[2]

Kapcsolódó állomások[szerkesztés]

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

Megközelítés tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d - legát -: Állomásról állomásra XXXI. - A neve: senki - Rákosszentmihály MagyarNarancs 2010/11., - 2011. március 18.
  2. a b c Dr. Kormányos László, Perger Imre, Földiák János (MÁV-START Zrt.): A budapesti körvasút bevonási lehetősége a vasúti személyszállításba (21-34. old.), Közlekedéstudományi Szemle 66. évf. 3. sz., epa.oszk.hu - 2016. június

Források[szerkesztés]