A budapesti59-es jelzésű villamos a Szent János Kórház és a Márton Áron tér között közlekedik. A Szent János Kórháztól a Szilágyi Erzsébet fasoron megy a Széll Kálmán térig, utána a Krisztina körúton, az Alkotás utcán, a Nagyenyed utcán és a Böszörményi úton jut el az Apor Vilmos térre, azután a Jagelló úton, a Németvölgyi úton, és az Érdi úton eljut a Márton Áron térre. A járatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. A járaton engedélyezett a kerékpárszállítás.[1]
1902. december 4-én a BKVT felavatta a 4,1 kilométer hosszú, Krisztina tér és Farkasrét közötti járatát, ami a viszonylatszámok 1910-es bevezetésekor az 59-es jelzést kapta.[2] 1919. november 21-étől közlekedése szünetelt, azonban 1920-tól ismét régi formájában járt.[2] Az évtized legelején a mindenszentek környéki időszakban jelentősen megnövelték a kocsik számát, így a szokásos 5 helyett 16 (1920, 1922) vagy 19 (1921) kocsi futott a vonalon, azonban 1924-ben már a vonalat a megnövekedett utasforgalom miatt kettéosztották a temető főbejáratánál, az 59-es kocsijai ide érkeztek a Krisztina tér felől, a temetőtől a farkasréti végállomásig pedig csatlakozó ingajárat közlekedett.[2][3] 1925-re kétvágányú lett a temetőig tartó szakasz, a járat végállomását a Déli pályaudvarhoz helyezték át.[3] 1933-ra a teljes vonalon két vágányon futottak a villamosok, az 1941. június 16-i meghosszabbítást követően már a Széll Kálmán térig jártak.[3]Budapest ostroma idején, 1944. november 5-étől már csak a Déli pályaudvartól indult, a BSzKRt pedig a budapesti villamosközlekedés leállása előtt öt nappal közleményben közölte, hogy újraindítja a forgalmat a vonal Süveg utca és Farkasréti temető közötti szakaszán.[4] Nincs információ ennek megvalósulásáról, de december 25. után már egy villamos sem közlekedett a fővárosban.[4] A háborút követően 59A jelzéssel indult járat a Déli pályaudvar és a Csörsz utca között, aminek jelzése 1945. július 21-én, a farkasréti szakasz újranyitásával, 59-es lett.[4] Augusztustól már ismét a Széll Kálmán térig jártak a villamosok.[4] Az 1940-es évek végén többször (1947, 1948, 1951) újraindult az 59A közlekedése is a Csörsz utcáig, azonban végül az 57-es villamos beindulásával megszüntették, ezt követően az 1966 és 1983 közötti időszakban bukkant fel újra, mint mindenszentek idején közlekedő temetői betétjárat.[4][5] 2001 novemberében az 59-es vonal BKV Plusz márkavédjegyes megjelölést kapott.[6] A budai villamoshálózat 2007. augusztus 21-i átalakítása óta az 59-es a Szent János Kórházig jár, a Széll Kálmán térig közlekedő menetei a 2008-as paraméterkönyv bevezetésével az 59A jelzést vették fel.[5] A szolgáltatás színvonalának javítását is az 59-es vonalon tesztelték először: 2009. február 1. óta amennyiben nem áll fent utascsere igénye, a villamos megállás nélkül áthaladhat a megállóhelyen, illetve 2013. szeptember 16-án engedélyezték a kerékpárszállítást is az 59-59A vonalon.[7][8] A Széll Kálmán tér átépítése idején többször is módosult a villamosok közlekedése, 2015. január 19. és december 12. között az 59-es a Széll Kálmán térig rövidítve közlekedett az 59A helyett is, azonban november 30-ától egy héten keresztül csak a Déli pályaudvarra érkezett.[9][10] A járatcsalád a budai fonódó villamoshálózat átadásával újabb taggal bővült: 59B jelzéssel sűrítő betétjárat közlekedik a reggeli csúcsidőszakban Hűvösvölgy és Farkasrét között,[11] amin 2017 óta szintén lehet kerékpárt szállítani a teljes vonalon (korábban csak a Szent János Kórházig lehetett).[12] 2017. május 27. és augusztus 27. között az 59A és az 59B közlekedése szünetelt, helyettük az 59-es Budagyöngyéig meghosszabbítva közlekedett a hűvösvölgyi vágányzár idején, majd augusztus 28. és szeptember 24. között az 59B pótolta a két járatot.[* 1][13][14]
Szent János Kórház vá. – Szilágyi Erzsébet fasor – Széll Kálmán tér – Krisztina körút – Magyar jakobinusok tere – Alkotás utca – Nagyenyed utca – Böszörményi út – Apor Vilmos tér – Jagelló út – Németvölgyi út – Érdi út – Márton Áron tér vá.
Szent János Kórház felé
Márton Áron tér vá. – Érdi út – Németvölgyi út – Jagelló út – Apor Vilmos tér – Böszörményi út – Nagyenyed utca – Alkotás utca – Magyar jakobinusok tere – Krisztina körút – Széll Kálmán tér – Szilágyi Erzsébet fasor – Szent János Kórház vá.
Az 59-es villamos Budapest legmeredekebb villamosvonala, amely nem fogaskerekek segítségével jut fel a járat felső végpontjára; a meredekebb részeken a kerekek tapadását szükség szerint homokszórással segítik.[15]
A vonalon mind a kettő végállomáson hurokban fordulnak a villamosok.
↑A Szent János Kórházig rövidített 56-os/56A és 61-es villamosok mellett nem lehetett megoldani egy harmadik viszonylat visszafordítását a hurokvégállomásnál, így – a kórház közvetlen kapcsolatának megtartása érdekében – az 59-est Budagyöngyéig hosszabbították.
59-es villamos
.svg){kind=small}
56, 56A, 60, 61
22, 22A, 91, 128, 129, 155, 156, 222
781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795
S10 S12 S30 G30 Z30 S34 S35 S40 S42 IC, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, 
