Budai fonódó villamoshálózat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A budai fonódó villamoshálózat közlekedésfejlesztési projekt, melynek célkitűzése a budai villamoshálózat fejlesztése, hiányzó vágányszakaszok megépítésével észak–dél irányú átmenő vonalak létrehozása volt. A fonódó elnevezés egyaránt utal a villamosviszonylatok összefonódására, valamint a Margit híd alatt kiépítendő vágányfonódásra.[forrás?]

17-es és 19-es villamos a Bécsi út / Vörösvári út végállomáson, a fonódó átadásának napján

A fejlesztés két észak–dél irányú vágánykapcsolat megépítését tűzte ki célul:

  • A Széll Kálmán téri ág a 18-as villamos végállomásától teremtett kapcsolatot a nagykörúti villamosvonal felé, majd arról a Török utcánál leágazva a 17-es villamos vonalára. Ehhez szükség volt a Széll Kálmán téri, korábban csak üzemi menetek által használt vágány átépítésére, a szintén üzemi kapcsolatként használt Török utcai vágánykapcsolat felújítására, illetve a Frankel Leó utcai vágánykapcsolat kiépítésére, amelynek előfeltétele volt a Margit körút vonalában található Frankel Leó utcai gyalogos-aluljáró bontása. A kivitelezés során felújítást kapott a Török utca is.
  • A Bem rakparti ág a Batthyány tér és a Margit híd közötti új vonalszakasz kiépítését tartalmazta a 19-es és 41-es villamos számára egy közbenső megállóval a Bem József téren, amelyet a Margit híd alatt vágányfonódással vezettek át. A villamossal így kiváltható lett a 86-os busz forgalma.

Innen a két ág együtt halad tovább a Frankel Leó és Bécsi úton, amelyeket a Tímár utcáig faltól falig felújítottak.

Előzmények (1971–1981)[szerkesztés]

A budai villamoshálózat 1972. december 23-án az M2-es metróvonal második szakaszának átadásával és a szentendrei HÉV meghosszabbodásával két részre szakadt: még 1971-ben az építési munkálatok miatt a Batthyány tér és a Margit híd között megszűnt a villamosközlekedés (a 9-est 1972-ben a Batthyány térig vágták vissza), majd a metró átadásához kapcsolódó forgalmi változások miatt a Dél-Budáról Óbuda felé közlekedő járatokat elterelték: a 4-es új északi végállomása a Moszkva (Széll Kálmán) tér, a 18-asé pedig a János Kórház lett.[1] A két megmaradt Frankel Leó úti járat (11, 17) déli végállomását a Margit hídhoz helyezték vissza (1971–72-ben a császárfürdői végállomásig jártak), így azonban nem érték el a metrót, ami miatt a buszjáratok (60, 84, 86, 186) kedvezőbb alternatívának bizonyultak.

1981-ben a buszokkal szinte teljes vonalon párhuzamosan közlekedő 11-est megszüntették, részleges pótlására a 17-est a Bécsi útig hosszabbították.[2] Ez azonban a 11-essel ellentétben a lakótelep szélén haladt, nem érte el a kerület központját. Ráadásul ugyanekkor elindították a 17-essel teljes vonalon párhuzamosan, de ritkább megállási renddel közlekedő 60-as buszt a Batthyány térig, ezzel a villamosnak gyorsjárati alternatívát kínálva. Így a hangsúly a buszhálózatra terelődött, a villamos a forgalmi dugók miatt nem tudott megfelelő szolgáltatást nyújtani.[3]

Kivitelezés[szerkesztés]

A projekt előkészítése 2009-ben kezdődött, a kivitelezés pedig 2014 októberében. A műszaki átadás-átvétel 2015. december 23-án történt meg, az utasforgalom pedig 2016. január 16-án indult meg a fonódó villamoshálózaton.[4]

A fonódó villamos kivitelezése két másik projekttel állt szoros kapcsolatban:

  • A kivitelezéssel együtt folyt a Széll Kálmán tér felújítása, melynek során a tér teljes vágányhálózata, gyalogos felülete és az utasforgalmi épületei is megújultak.
  • Átépítették a Clark Ádám téri villamosaluljárót, melynek szűk keresztmetszete miatt korábban csak Ganz csuklós villamosok közlekedhettek a budai rakparti villamosvonalon. Az átépítéssel viszont megnyílt a lehetőség Tatra és CAF Urbos 3 villamosok is közlekedésére, melyek 2016 folyamán fokozatosan kiváltották a Ganz villamosokat. Az átépített aluljáróban 2016. március 14-én indult meg a forgalom.

További fejlesztési tervek[szerkesztés]

A fonódó villamos további fejlesztési lehetőségei:

Kapcsolódó vonalak[szerkesztés]

A villamoshálózat átadásával jelentősen módosult egyes villamos- és buszjáratok útvonala.

Megszűnő villamosvonal:

Új villamosvonalak:

  • 47B villamos – a Kamaraerdei Ifjúsági Parktól a Deák Ferenc térig közlekedik (kizárólag egy irányban);
  • 56-os villamosHűvösvölgy és Budafok, Városház tér között közlekedik;
  • 56A villamosHűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedik (a Krisztina tér – Szent Gellért tér érintésével);
  • 59B villamosHűvösvölgy és a Márton Áron tér között közlekedik.

Módosuló villamosvonalak:

  • 17-es villamos – a Bécsi út / Vörösvári út és Savoya Park között közlekedik (a BAH-csomópont érintésével);
  • 19-es villamos – a Bécsi út / Vörösvári út és a Kelenföld vasútállomás között közlekedik;
  • 41-es villamos – a Bécsi út / Vörösvári út és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között közlekedik;
  • 61-es villamosHűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedik (a BAH-csomópont érintésével).

Megszűnő autóbuszvonal:

Új, vagy módosuló autóbuszvonalak:

  • 109-es buszÓbuda, Bogdáni út és a Batthyány tér között közlekedik;
  • 111-es buszÓbuda, Bogdáni út és a Batthyány tér között közlekedik;
  • 160-as buszBékásmegyer, HÉV-állomás és az Óbudai rendelőintézet között közlekedik;
  • 260-as buszVirágosnyereg út és az Óbudai rendelőintézet között közlekedik;
  • 260A buszKocsis Sándor út és az Óbudai rendelőintézet között közlekedik.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Szomorú érdekesség, hogy a fonódó első „teljes” napján [2016. március 14-én, amikor a lánchídi alagutat érintő járatok is először közlekedhettek teljes hosszukban] egy halálos közlekedési baleset „avatta fel” a villamoshálózatot (egy személygépkocsi gázolt halálra egy járókelőt a Bécsi úti végállomás üzemi vágányánál, s a balesetben egy ott álló villamos is részes volt).[5][6]
  • A 41-es villamos Bécsi útig történő meghosszabbításával a leghosszabb villamosvonal lett Budapesten, 18,4 kilométeres útvonalával.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 34., 106. o. ISBN 9786155009150  
  2. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 75., 101. o. ISBN 9786155009150  
  3. Budai fonódó villamoshálózat. Budapesti Közlekedési Központ. [2014. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  4. Elkészült Buda legjelentősebb kötöttpályás közlekedésfejlesztési beruházása, a budai fonódó villamoshálózat. Budapesti Közlekedési Központ, 2015. december 23. (Hozzáférés: 2016. október 23.)
  5. Tóth-Szenesi Attila: Halálos baleset a teljes fonódó első napján. index.hu, 2016. március 14. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
  6. Baleset a III. kerületben - Frissítve. police.hu, 2016. március 14. (Hozzáférés: 2016. március 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai fonódó villamoshálózat témájú médiaállományokat.