Ugrás a tartalomhoz

Budai fonódó villamoshálózat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai fonódó villamoshálózat
17-es és 19-es villamos a Bécsi út / Vörösvári út végállomáson, a fonódó átadásának napján
17-es és 19-es villamos a Bécsi út / Vörösvári út végállomáson, a fonódó átadásának napján
  A budai fonódó járatai  További budai villamosvonalak
  A budai fonódó járatai
  További budai villamosvonalak
Ország Magyarország
Működés kezdete2016. január 16.
A Budai fonódó villamoshálózat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai fonódó villamoshálózat témájú médiaállományokat.

A budai fonódó villamoshálózat egy budapesti közlekedésfejlesztési program, amelynek célkitűzése a villamosvasúti hálózat budai vonalainak fejlesztése, a hiányzó villamospályák megépítésével észak–dél irányú átmenő viszonylatok létrehozása volt. A fonódó elnevezés egyaránt utal a villamosviszonylatok összefonódására,[1] valamint a Margit híd alatt kiépítendő vágányfonódásra. A program több lépcsőben valósulna meg, egyelőre csak az I. ütem realizálódott, a II. tervezés alatt áll. A további lépések még nem egészen kidolgozottak.

A fejlesztés két észak–dél irányú vágánykapcsolat megépítését tűzte ki célul:

  • A Széll Kálmán téri ág a volt 18-as villamos végállomásától (a 17-es villamos Széll Kálmán téri megállója) teremtett kapcsolatot a nagykörúti villamosvonal felé, majd arról a Török utcánál leágazva a 17-es villamos vonalára. Ehhez szükség volt a Széll Kálmán téri, korábban csak üzemi menetek által használt vágány átépítésére, a szintén üzemi kapcsolatként használt Török utcai vágánykapcsolat felújítására, illetve a Frankel Leó utcai vágánykapcsolat újraépítésére, amelynek előfeltétele volt a Margit körút vonalában 1978-ban épült Frankel Leó utcai gyalogos-aluljáró megszüntetése. A kivitelezés során felújítást kapott a Török utca is.
  • A Bem rakparti ág a Batthyány tér és a Margit híd közötti vonalszakasz újraépítését tartalmazta a 19-es és 41-es villamos számára egy közbenső megállóval a Bem József téren, amelyet a Margit híd alatt vágányfonódással vezettek át. A villamossal így kiváltható lett a 86-os busz forgalma.

Innen a két ág együtt halad tovább a Frankel Leó és Bécsi úton, amelyeket a Tímár utcáig faltól falig felújítottak.

Előzmények (1971–1981)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budai villamoshálózat 1972. december 23-án az M2-es metróvonal második szakaszának átadásával és a szentendrei HÉV meghosszabbodásával két részre szakadt: még 1971-ben az építési munkálatok miatt a Bem rakpart Batthyány tér és a Margit híd közötti szakaszán megszűnt a villamosközlekedés (a 9-est 1972-ben a Batthyány térig vágták vissza), majd a metró átadásához kapcsolódó forgalmi változások miatt a Dél-Budáról Óbuda felé közlekedő járatokat elterelték: a 4-es új északi végállomása a Moszkva (Széll Kálmán) tér, a 18-asé pedig a János Kórház lett.[2] A két megmaradt Frankel Leó úti járat (11, 17) déli végállomását a Margit hídhoz helyezték vissza (1971–1972 között a császárfürdői végállomásig jártak), így azonban nem érték el a metrót, ami miatt a buszjáratok (60, 84, 86, 186) kedvezőbb alternatívának bizonyultak.

1981-ben a buszokkal szinte teljes vonalon párhuzamosan közlekedő 11-est megszüntették, részleges pótlására a 17-est a Bécsi útig hosszabbították.[3] Ez azonban a 11-essel ellentétben az óbudai lakótelep szélén haladt, nem érte el a kerület központját. Ráadásul ugyanekkor elindították a 17-essel teljes vonalon párhuzamosan, de ritkább megállási renddel közlekedő 60-as buszt a Batthyány térig, ezzel a villamosnak gyorsjárati alternatívát kínálva. Így a hangsúly a buszhálózatra terelődött, a villamos a Frankel Leó úti forgalmi dugók miatt nem tudott megfelelő szolgáltatást nyújtani.[4]

Az I. ütem kivitelezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
CAF Urbos 3 villamos a Móricz Zsigmond körtéren

A projekt előkészítése 2009-ben kezdődött, a kivitelezés pedig 2014 októberében. A műszaki átadás-átvétel 2015. december 23-án történt meg, az utasforgalom pedig 2016. január 16-án indult meg a fonódó villamoshálózaton.[5]

A fonódó villamos kivitelezése két másik projekttel állt szoros kapcsolatban:

  • A kivitelezéssel párhuzamosan, 2015-2016 között zajlott a Széll Kálmán tér felújítása, amelynek során a tér teljes vágányhálózata, gyalogos felülete és az utasforgalmi épületei is megújultak.
  • Átépítették a Clark Ádám téri villamosaluljárót, addig ugyanis a szűk keresztmetszete miatt csak a keskenyebb Ganz csuklós villamosok közlekedhettek a budai rakparti villamosvonalon. Az átépítéssel viszont megnyílt a lehetőség Tatra és CAF Urbos 3 villamosok is közlekedésére, melyek 2016 folyamán fokozatosan kiváltották a Ganz villamosokat. Az átépített aluljáróban 2016. március 14-én indult meg a forgalom.

Az II. ütem kivitelezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második ütemben a Gellért térről új nyomvonalon a Műegyetem rakparton, a Pázmány Péter sétányon, majd a Dombóvári úton haladva a Budafoki útig bővül a villamoshálózat, új összeköttetést létrehozva a párhuzamosan épülő Nádorkert vasúti megállóhellyel.

2026. március 11-én nyertest hirdettek[6] a kiviteli tenderen, majd 2026. július 3-án aláírták a támogatási szerződést[7] az építési költségek fedezésére. Az első közműkiváltási munkák 2026 őszén, a teljes projekt befejezése 2029 végéig várható.[8]

További fejlesztési tervek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fonódó villamos további fejlesztési lehetőségei:

A villamoshálózat átadásával jelentősen módosult egyes villamos- és buszjáratok útvonala.

Megszűnt villamosvonal:

Új villamosvonalak:

  • 47B villamos – a Kamaraerdei Ifjúsági Parktól a Deák Ferenc térig közlekedik (reggel kizárólag egy irányban);
  • 56-os villamosHűvösvölgy és Budafok, Városház tér között közlekedik csúcsidőben (meghosszabbítva a Krisztina körúton át, a 4-es metró miatt ritkább követésű 47-es villamost a Fehérvári úton sűrítve);
  • 56A villamosHűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedik csúcsidőszakon kívül (a Szent Gellért tér - Krisztina körút útvonalon át);
  • 59B villamosHűvösvölgy és a Márton Áron tér között közlekedik tanítási napokon, reggelente.

Módosuló villamosvonalak:

  • 17-es villamos – a Bécsi út / Vörösvári út és Savoya Park között közlekedik (a BAH-csomópont érintésével) a Villányi úton és az Alkotás utcán át a Frankel Leó - Bécsi úton át meghosszabbítva;
  • 19-es villamos – a Bécsi út / Vörösvári út és a Kelenföld vasútállomás között közlekedik, csúcsidőben sűrítve, összehangolva a 41-essel, a Budai felső rakparton át a Frankel Leó út - Bécsi úton át meghosszabbítva;
  • 41-es villamos – a Bécsi út / Vörösvári út és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között közlekedik, a Budai felső rakparton át a Frankel Leó - Bécsi úton át meghosszabbítva;
  • 61-es villamosHűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedik (a BAH-csomópont érintésével) a Villányi úton és az Alkotás utcán át.

Megszűnt autóbuszvonal:

  • 86-os busz (Forgalmát a Budai felső rakparti villamosok, azaz 41 és 19, a belső Budafoki úton a 133E busz és Óbudán a 109-es busz vette át.)

Új vagy módosuló autóbuszvonalak:

  • 109-es buszÓbuda, Bogdáni út és a Batthyány tér között közlekedik, a párhuzamos 9-es buszhoz képest jóval ritkább követéssel (a 86-ost kismértékben pótolva);
  • 111-es buszÓbuda, Bogdáni út és a Batthyány tér között közlekedik csúcsidőben (a 86-os kismértékben pótolva a 29-es és 11-es buszt sűrítve);
  • 160-as busz – megrövidítve a Békásmegyer, HÉV-állomás és az Óbudai rendelőintézet között közlekedik;
  • 260-as busz – megrövidítve a Virágosnyereg út és az Óbudai rendelőintézet között közlekedik;
  • 260A busz – megrövidítve a Kocsis Sándor út és az Óbudai rendelőintézet között közlekedik.
  • Szomorú érdekesség, hogy a fonódó első „teljes” napján [2016. március 14-én, amikor a lánchídi alagutat érintő járatok is először közlekedhettek teljes hosszukban] egy halálos közlekedési baleset „avatta fel” a villamoshálózatot (egy személygépkocsi gázolt halálra egy járókelőt a Bécsi úti végállomás üzemi vágányánál, s a balesetben egy ott álló villamos is részes volt).[10][11]
  • A 41-es villamos Bécsi útig történő meghosszabbításával a leghosszabb villamosvonal lett Budapesten, 18,5 kilométeres útvonalával.
  1. "Mitől Fonódó a Fonódó?". b.agoston. 2023. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. október 29.
  2. Legát TiborNagy Zsolt LeventeZsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 34., 106. o. ISBN 9786155009150
  3. Legát TiborNagy Zsolt LeventeZsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 75., 101. o. ISBN 9786155009150
  4. "Budai fonódó villamoshálózat". Budapesti Közlekedési Központ. 2014. augusztus 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. november 20.
  5. "Elkészült Buda legjelentősebb kötöttpályás közlekedésfejlesztési beruházása, a budai fonódó villamoshálózat". Budapesti Közlekedési Központ. 2015. december 23. 2016. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 23.
  6. https://magyarepitok.hu/kotott-palya/2026/03/megvan-a-nyertes-a-budai-fonodo-villamoshalozat-ii-utemenek-megvalositasara
  7. https://magyarepitok.hu/kotott-palya/2026/07/megvan-a-tamogatas-johet-az-epitkezes-villamosfejlesztes-szent-gellert-tertol-budafoki-utig
  8. https://www.portfolio.hu/uzlet/20260706/osszel-indul-a-budai-fonodo-villamos-masodik-utemenek-a-kiepitese-847898
  9. "BUDAPESTI MOBILITÁSI TERV 2030" (PDF). Hozzáférés: 2026. április 20.
  10. Tóth-Szenesi Attila (2016. március 14.). "Halálos baleset a teljes fonódó első napján". Index.hu. Hozzáférés: 2016. március 14.
  11. "Baleset a III. kerületben - Frissítve". police.hu. 2016. március 14. Hozzáférés: 2016. március 14.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Gaunted Tram Network in Buda
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai fonódó villamoshálózat témájú médiaállományokat.