5-ös villamos (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
5-ös jelzésű villamosvonal
← 4A villamos
5
villamos
7-es villamos →
Történeti adatok
Státusz: megszűnt
Első üzemnap: 1955. május 23.
Utolsó üzemnap: 1974. január 2.
Üzemi adatok
Jellege: alapjárat
Település: Budapest
Üzemeltető: Budapesti Közlekedési Vállalat
Járműtelep: Óbuda kocsiszín
Járművek: Ganz UZ
Végállomások
Induló állomás: Flórián tér
Érkező állomás: Veder utca,
Hévízi úti lakótelep
Útvonaladatok
 
I→É
É→I
Vonalhossz (km):
Megállóhelyek (db):
Menetidő (perc):
7
7
Kapcsolódó vonalak
Hálózat:Budapest tömegközlekedése
Villamosok:Budapest villamosvonal-hálózata
Hasonló nevű viszonylatok
Disambig gray.svg 5-ös villamos

A budapesti 5-ös jelzésű villamos a Flórián tér és a Veder utca, Hévízi úti lakótelep között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette.

Története[szerkesztés]

Az 5-ös előtörténete 1906. február 15-ig vezethető vissza. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) ekkor hozta létre az Óbuda, Fő térről induló és a Lajos utca, Margit híd, Nyugati pályaudvar, Központi Városháza, Üllői út érintésével a Ludovicáig járó viszonylatát. Az ide beosztott D típusú motorkocsik 1907. július 1-jétől az Orczy úton, a mai Baross téren, az Aréna úton át az Állatkertig közlekedtek. A két végállomás között 13,2 km-es útvonalat futottak. E viszonylatot számozták 1910-ben 5-ösre.

A BKVT Bécsi úti vonala 1913. december 16-ára készült el. Az Óbudát érintő villamosok útiránya módosult, az 5-ös körjárat lett. A Margit hídtól a Bécsi és a Vörösvári úton át érkezett a Fő térre, majd a Lajos utcán folytatta útját Pest felé. Az első világháború végén a körülmények, kényszerből jelentkező forgalomkorlátozások az 5-öst is érintették. Útvonala rövidült. Óbudán nem körjáratban, hanem a Lajos utcán át közlekedett, míg Pesten a Ludovica lett a végpontja. 1919. augusztus 14. és október 30., majd november 27. és 1920. január 19., továbbá 1920. február 8. és április 9. között az áramellátás zavarai miatt az 5-ös nem közlekedett. Útvonala 1921. december 29-én ismét módosult. Az 5-ösre akkor beosztott tíz M+P szerelvényt az Orczy úton és az Elnök utcán át a Népligetig vezették. Hurokvágány hiányában itt a vonatok fordítását menetenkénti megbontással és a motorkocsik átcsatolásával végezték. A következő évtizedben útvonala nem változott. A kedvezőtlenné váló gazdasági körülmények az 1930-as évek elején a villamosvasutat is takarékosságra késztették. A kisebb forgalmú vonalrészeken járatait ritkította. Az 5-ösre beosztott villamosok közül 1932. július 18-tól néhány 5A jelzést kapott és Óbudán a Zsigmond téren visszafordulva csak munkanapokon közlekedett. Óbuda forgalmi telep az 5-ösre ekkor 1100-as motor- és a legújabb középfeljárós 5600-as pótkocsikból csatolt vonatokat indított. A takarékos gazdálkodáshoz kapcsolódó döntés a pesti végpontot 1933. július 10-én a Szent István kórház elé helyezte. Az utasoknak nem tetsző intézkedést módosítva 1933. december 11-től az 5-ös ismét a Népligettől indult. A villamosvasút Száva forgalmi telepét 1938-ban újra üzembe helyezte (korábban itt félreállított, javításra, felújításra váró villamosokat tárolták). Az 5-ös és az 5A kiszolgálását ezután Óbuda és Száva kocsiszínek megosztva végezték. Végállomásuk 1939. november 20-tól ismét a Szent István kórház előtere lett.

A háború után az újjáépítés évei alatt sűrűn változott az útvonala: először a Zsigmond tér és a Déli pályaudvar között indult el 1945. június 9-én, majd pár héttel később, 24-én meghosszabbították a Krisztina körúton át a Móricz Zsigmond körtérig. A Kossuth híd megnyitásakor (1946. január 12.) módosították útvonalát: a Moszkva tér és a Batthyány tér között közlekedett. (A járatokat ekkor úgy szervezték át, hogy a Duna mindkét oldalán a híd közelében végállomásozzanak.) Májustól ismét a Déli pályaudvar volt a „külső” végállomás. 1946. augusztus 20-tól csaknem két évig autóbuszok közlekedtek az 5-ös villamos helyett változó útvonalakon: előbb a Moszkva tér és a Batthyány tér között, majd novembertől a János Kórházig vezették tovább, végül 1947. november 16-tól a Batthyány tér helyett a Margit híd, budai hídfő lett az új végállomás (ekkor nyitották meg a részben felújított Margit hidat). 1948. augusztus 1-én teljes szélességében átadták az újjáépített Margit hidat, ekkortól néhány évig ismét közlekedett az 5-ös villamos a háború előtti útvonalán.

A Flórián tér és a Filatorigát között 1955. május 23-án indultak meg a szerelvények, majd 1958-ban meghosszabbították a Hévízi úton a Veder utcáig. A vonal részben a Hévízi úti iparvágány, részben a Szentendrei úton húzódó sínek felhasználásával jött létre (ez utóbbit az Újpesti vasúti híd újjáépítéséig használták, felvezetett az Árpád hídra, lehetővé téve a teherforgalom átvezetését a Vizafogó ill. a Nyugati pályaudvarig az akkori Filatorigát HÉV-pályaudvaron keresztül.[1] A villamos forgalmát 1974. január 2-án a 18Y jelzésű autóbuszvonal váltotta fel.[2]

5B[szerkesztés]

1944. szeptember 27-én indult el az 5B jelzésű villamosvonal Óbuda, Flórián tér–Nyugati pályaudvar útvonalon, de szeptember 30-án megszűnt.

Útvonala[szerkesztés]

Veder utca, Hévízi úti lakótelep felé Flórián tér felé
Flórián tér vá. – Szentendrei út – Bogdáni út – Veder utca, Hévízi úti lakótelep vá. Veder utca, Hévízi úti lakótelep vá. – Bogdáni út – Szentendrei út – Flórián tér vá.

Források[szerkesztés]

  1. Varga Ákos Endre: Az egykori óbudai 5-ös villamos és HÉV-összekötővágány. Budapest elveszett sínei. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)
  2. Komjáthy György – Keller László: Volt egyszer egy 5-ös villamos…. Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület, 2005. május 29. [2008. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)

További információk[szerkesztés]