Fordítókorong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fordítókorong

A fordítókorong egyes vasúti járművek egyik vágányról a másikra átirányítására vagy megfordítására alkalmas, főként vontatási telepeken használják, ha helyszűke miatt a váltórendszer felépítésére nincs lehetőség.

A fordítókorong egy kör alakú, süllyesztett aknába elhelyezett acélszerkezetű híd, amely középpontja, az úgynevezett királycsap körül elforgatható. A fordítókorong hídja a végein kerekekre támaszkodik, amelyek az aknában, vasbeton gerendára kör alakban lekötött sínen gördülnek.

A fordítókoronghoz sugárirányban csatlakoznak a vágányok. A becsatlakozó vágányok számától és hajlásszögétől, valamint a fordítókorong sugarától függően előfordulhat, hogy az egymás melletti vágányok sínszálai egyszeresen, esetleg kétszeresen keresztezik egymást, ilyenkor törekednek a szabványos keresztezések beépítésére.

Haladó vasúti járművek megfordítására építik ki a hurokvágányokat, de alkalmas a fordításra, igaz több mozgási művelettel a deltavágány is.

Érdekességképp: annak idején a Szabadság-hídnál lévő Fővámházban ("Közgáz") is működött egy forgatókorong, az elvámolandó áruk átvételét elősegítendő: "Építésekor átlagosan heti 30 szállítmány fogadásával számoltak, a megmérendő árukkal megpakolt vasúti kocsikat húzó mozdony megfordítására Ganz gyártmányú fordítókorongot helyeztek el a palotában."[1]

Irodalom[szerkesztés]

  • Markus Tiedtke, Bahnbetriebswerke Teil 3. Drehscheiben und Lokschuppen. EK spezial 34, EK Verlag Freiburg

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 140 éves a Fővámpalota. [2019. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 3.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Rail transport turntables
A Wikimédia Commons tartalmaz Fordítókorong témájú médiaállományokat.