Vámossy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vámossy Ferenc
Született 1930. október 30. (86 éves)
Szeged, Magyarország
Nemzetisége magyar
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Munkái
Jelentős projektjei A XX. század építészete (Budapest, 1961); Korunk építészete (Budapest, 1974); Mérnöki alkotások esztétikája (Kollár Lajossal, Budapest, 1996); Az építészet története. A Modern Mozgalom és a későmodern (Budapest, 2002)
Díjai Ybl Miklós-díj, Széchenyi-díj, Szent-Györgyi Albert-díj

Vámossy Ferenc (Szeged, 1930. október 30. – ) Ybl-díjas, Széchenyi-díjas és Szent-Györgyi Albert-díjas magyar építész, építészettörténész, művészeti író, egyetemi oktató. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Életpályája[szerkesztés]

1952-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Már hallgató korában demonstrátorként dolgozik Csonka Pál mellett, az egyetemen. Diplomázása után néhány évig a KÖZTI, majd a KERTI munkatársaként dolgozik, majd 1957-től a BME Építészettörténeti Karának oktatója Major Máté mellett, tudományos munkatársként. Nyugdíjazásáig itt dolgozott, emellett 1963-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán is tanított. 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán filozófia kiegészítő diplomát szerzett. Tudományos kutatási területének a legújabb kori építészet és az építészetelmélet tekinthető; több mint 400 szakmai publikáció szerzője; a 20. századi építészetről írt könyvei alapvetőnek számítanak a magyarországi szakirodalomban. Legismertebb, meghatározó munkája az 1974-ben megjelent Korunk építészete című könyv (Gondolat Kiadó, Budapest).

1965-ben a Műszaki Egyetemen doktori címet szerzett. 1984-től a műszaki tudományok kandidátusa. 1999-től egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2001-től a BME professor emeritusa.

Huszonöt éven keresztül szerkesztette az Építés-Építészettudomány című akadémiai folyóiratot. Nagy Elemér halálát követően a Magyar Építőművészet szerkesztő bizottságának elnöke. 1971-1973 között a Mesteriskola I-II. ciklusának tanulmányi vezetője.

Építésztervezőként is dolgozott. A budapesti Kálvin tér beépítésének pályázatán Hrecska Józseffel közös tervével második helyezést ért el. 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának tervpályázatán díjazták Czebe István, Falta Imre és Marosi József társtervezőkkel készített munkáját.

1984-ben Ybl Miklós-díjjal ismerték el „az építészeti kultúra fejlesztése és terjesztése terén végzett és építészetelméleti tudományos munkásságáért”.[1] 1999-ben Széchenyi-díjjal tüntetik ki „a magyar építészeti tudományok ápolásában, értékmegőrzésében kifejtett kiemelkedő alkotói és publicisztikai munkásságáért, iskolateremtő oktatói tevékenységéért”.[2]

Díjai[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Vámossy Ferenc: A XX. század építészete. Budapest, Gondolat Kiadó, 1961.
  • Vámossy Ferenc: Tartalom és forma az építészetben. Akadémiai Nyomda, Budapest, 1964
  • Vámossy Ferenc: Korunk építészete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1974
  • Vámossy Ferenc: A szép emberi környezet távlatai. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Művészeti Füzetek, Budapest, 1978
  • Vámossy Ferenc (szerk.): Építészet és társadalmi fejlődés I. Az UIA XIII. Mexikói Kongresszusának dokumentumai. Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 1979
  • Kollár Lajos – Vámossy Ferenc: Mérnöki alkotások esztétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996
  • Vámossy Ferenc – F. Vámossy Erzsébet: Az építészeti kultúra Magyarországon. Budapest, 1997.
  • Vámossy Ferenc: Az építészet története. A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
  • Hajós György – Kubinszky Mihály – Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2005
  • Vámossy Ferenc: Az utolsó fél évszázad építészete. In: Sipos Lajos (szerk.): Pannon enciklopédia. Urbis, Budapest, 2008. 468-511. o.

Idézetek[szerkesztés]

„A modernitás egyetemessége mellett a regionalitás jelentőségének és értékeinek megértése és együttes kezelése napjaink feladata, hiszen az egyetemes emberi kultúra új értékeinek megvalósítása (a műveltség és az ezen alapuló értékrend, a személyesség, a méltó és élhető emberi élet), mint a 21. században „mindenki számára” megvalósítható életminőség és a regionalitás értékként való megőrzése ma a modernizáció (és az ezt egyetemessé fejlesztő, új értelmű globalizáció) vonzó lehetősége.” (2006)[5]

„…nem a szkémákban, az azonosságban, hanem épp a részletekben kibontakozó egyedi formarend (célrendszer, térrendszer, a rendeltetés kulturális típusjegyei és számtalan más vonás) megoldásaiban, finomságaiban, a személyes leleményben, az épített műben megjelenő, illetve az alkotó által felmutatott építészeti kultúra minőségében, a mű által képviselt építészeti törekvés kifejező erejében és készségében, a leolvasható, megérthető építészeti jegyekben nyilvánul meg az a sajátos vonás, jelleg, formakarakter, egyféle milyenség vagy minőség, amit építészeti értéknek tekintünk.” (2006)[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1995. 368. o.
  2. Széchenyi-díjasaink. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapja, [url: http://www.jm.bme.hu/archiv/jm1999-04/cim01.html#3] (letöltés ideje: 2013. november 19.)
  3. Csonka Pál érem 2001 (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2001. július 11. (Hozzáférés: 2013. november 20.)
  4. A Magyar Kultúra Napja kitüntetettjei (magyar nyelven) (html). gondola.hu, 2011. január 21. (Hozzáférés: 2013. november 20.)
  5. Vámossy Ferenc: Kultúra, építészeti kultúra, identitás. In: Debreceni Disputa, 2006/7. 55-59. o. Url: [1] (letöltés ideje: 2013. november 19.)
  6. Vámossy Ferenc: Kultúra, építészeti kultúra, identitás. In: Debreceni Disputa, 2006/10. 36-42. o. Url: [2] (letöltés ideje: 2013. november 19.)

Források[szerkesztés]

  • Muladi Brigitta: Vámossy Ferenc. Artportal, url: [3] (letöltés ideje: 2013. november 19.)

További információk[szerkesztés]

  • Vámossy Ferenc: Magyar építészet qou vadis? In: Alföld, 1998. június. Url: [4] (letöltés ideje: 2013. november 19.)
  • Vámossy Ferenc az Országos Doktori Tanács honlapján: [5] (letöltés ideje: 2013. november 19.)