Fürst Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fürst Sándor
Sandor Furst.jpg
Született 1903. november 27.
Rum
Elhunyt 1932. július 29. (28 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fürst Sándor témájú médiaállományokat.
Sallai Imre és Fürst Sándor

Fürst Sándor (Rum, 1903. november 27.[1]Budapest, 1932. július 29.) a biatorbágyi merénylet elkövetésével ártatlanul megvádolt és kivégzett kommunista politikus.

Élete[szerkesztés]

Fürst Mór és Vittmann Rozália izraelita vallású szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Rumon. Budapesten a Ruggyanta Gyárban volt tisztviselő, valamint a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének tagja. 1926-ban lépett be a KMP-be, ezért 1928-tól kezdve sorozatosan letartóztatták, majd mivel nem tudtak rábizonyítani semmit, szabadlábra helyezték, de munkahelyét elvesztette. 1930-ban a pártvezetőség tagja lett, ezért hamarosan újra letartóztatták. 1932-ben a Budapest I. kerületi Kende utca 27. szám alatt lakott.[2]

A biatorbágyi merénylet elkövetésével a kormány a kommunistákat vádolta meg, majd statáriumot hirdetett. A közhangulat lecsillapítása végett Fürstöt Sallai Imrével együtt halálra ítélték. A Magyarországi Vörös Segély kampányt indított megsegítésükre, ám próbálkozásuk sikertelennek bizonyult. Hiába tiltakozott József Attila és Illyés Gyula is röpiratban a döntés ellen, 1932. július 29-én felakasztották őket.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 9864
  • Mesterházy Lajos: A haza. Hősök voltak (elbeszélés, Bp., 1956);
  • Pesold Ferenc: Újpesti ház (r. Bp., 1961);
  • Gelléri Andor Endre: Ukránok kivégzése (novella).
  • Gárdos Miklós: Két ősz között (Bp., 1959).
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.