Halász Gyula (földrajztudós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halász Gyula
Született 1881. április 17.
Budapest
Elhunyt 1947. november 10. (66 évesen)
Budapest
Szülei Halász Imre
Foglalkozása nyelvész, földrajztudós, lektor, műfordító

Halász Gyula (Budapest, 1881. április 17. – Budapest, 1947. november 10.) nyelvész, földrajztudós, lektor, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Halász Imre újságíró fia. A magyaróvári gazdasági akadémián kapott oklevelet 1902-ben, majd 1906 és 1909 között a budapesti egyetemen tanult, 1911-től a Földrajzi Társaság titkára volt. Egy időben a Pesti Hírlap belső munkatársa volt, 1934-től négy éven át pedig a Rádió irodalmi osztályán működött mint lektor. Fordítóként Stein Aurél, Sven Hedin, illetve Scott műveit ültette át magyarra. Alapítója volt az Utazások könyvtára című cégnek, illetve szerkesztője volt a Hat világrész című gyűjeménynek is.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Öt világrész magyar vándorai (Bp., 1936);
  • Édes anyanyelvünk (Bp., 1938);
  • Világjáró magyarok (Bp., 1945)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Schöpflin Aladár: H. Gy. (Nyugat 1936);
  • Kovalovszky Miklós: H. Gy. (1881–1947) (Magyarosan, 1947. 2. füz.);
  • Illyés Gyula: Anyanyelvünk (Ingyen lakoma, Bp., 1964)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994