Damjanich János Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Damjanich János Múzeum
Magyar Király Szálloda (Damjanich János Múzeum) (6045. számú műemlék).jpg
Elhelyezkedés Szolnok
Magyarország
Elhelyezkedése
Damjanich János Múzeum (Magyarország)
Damjanich János Múzeum
Damjanich János Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 11′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 11′ 49″
A Damjanich János Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.

A szolnoki Damjanich János Múzeum az Obermayer Lajos tervei alapján 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet. Névadója az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Damjanich János, akinek vezetésével vívták a győztes szolnoki csatát.

Címe: Szolnok, Kossuth tér 4.

Története[szerkesztés]

A múzeum alapítást Híld Viktor történész kutató már 1913-ban szorgalmazta. Majd Balogh Béla egyetemi magántanár 1933-ban létre hozta a város első, (bérházi alagsorban) működő, Könyvtár és Múzeum egyesületét. Igazi fellendülést, 1948-ban, Kaposvári Gyula tevékenysége hozta. A rohamosan növekvő, néprajzi, történeti és nem utolsósorban, a Művésztelep alkatóinak bemutatása, szükségessé tette, hogy végleges helyen legyenek a kiállítások.

A Damjanich János Múzeum a volt Magyar Király Szálloda 1860-ban épült klasszicista stílusú épületében kapott helyet 1952-ben.

A Damjanich János Múzeum 1996-ban elnyerte Az Év Múzeuma címet.

Állandó kiállítások[szerkesztés]

Régészeti[szerkesztés]

Újkőkori leletek

Vendégségben őseink háza táján. A kiállítás a megye és város régészeti feltárásainak emlékekeit mutatja be. Egészen az őskortól a középkorig. A lakóház története áll a középpontban, hogyan változott az ember közvetlen környezete az idők folyamán. A látogatókat, makettek segítségével, ismertetik meg a régmúlt építészeti emlékeivel. Településformák, lakóháztípusok, valamint a szolnoki vár makettje is megtalálható a kiállító teremben.

Néprajzi[szerkesztés]

Mesterségek művészete. A kiállítás leginkább a paraszti életformát, annak díszítő művészetét, kezdeti iparát mutatja be. Az anyag főleg a népművészet oldalával ismerteti a látogatókat. A megyére legjellemzőbb ágakat öleli fel. Ilyenek voltak, a fazekasság, szűcsmesterség, megtalálhatók még a népi viseletek is. A tárgyak mellett, fazekasműhely és szűcsműhely is látható.

Történeti[szerkesztés]

Városi polgárok a századelőn. Szolnok a 19. század közepéig az alföldi falvak egyike volt. A polgári átalakulás hatására viszont rohamos fejlődésnek indult. A fejlődés fő elindítója a Tisza, ami ugyan addig is meghatározó volt, mint szállítási útvonal, másik jelentősebb a vasút. Az országban másodikként Szolnoknak lett vasútja. A vasút megléte lehetővé tette az ipar rohamos fejlődését, és így kialakult a szakképzett munkásság. A legfontosabb tényező, hogy Szolnok 1876-ban újra megye székhely lett. Megindítva a polgári közigazgatás kialakulását, létre hozva egy sajátos polgári kultúrát. A kiállítás egy polgári-parasztpolgári vonásokat magán viselő lakóházat mutat be, berendezéssel, díszítésekkel, ruházattal.

Képzőművészeti[szerkesztés]

A Szolnoki Képtár. Létrehozásának ötlete az itt élő művészek gondolata volt. Az 1996-ban felújított épületben, 670 nm-en tíz teremből álló képtárat alakítottak ki. A Damjanich János Múzeum bal oldali műteremépületében. A Képtárban, főleg a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkái láthatok, akik festményeiken keresztül mutatják be a város múltját és jelenét. Valamint a város szerepét, a magyar képzőművészetben

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.