Damjanich János Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 10′ 31″, k. h. 20° 11′ 47″

A szolnoki Damjanich János Múzeum

A szolnoki Damjanich János Múzeum az Obermayer Lajos tervei alapján 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet. Névadója az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Damjanich János, akinek vezetésével vívták a győztes szolnoki csatát.

Címe: Szolnok, Kossuth tér 4.

Története[szerkesztés]

A múzeum alapítást Híld Viktor történész kutató már 1913-ban szorgalmazta. Majd Balogh Béla egyetemi magántanár 1933-ban létre hozta a város első, (bérházi alagsorban) működő, Könyvtár és Múzeum egyesületét. Igazi fellendülést, 1948-ban, Kaposvári Gyula tevékenysége hozta. A rohamosan növekvő, néprajzi, történeti és nem utolsósorban, a Művésztelep alkatóinak bemutatása, szükségessé tette, hogy végleges helyen legyenek a kiállítások.

A Damjanich János Múzeum a volt Magyar Király Szálloda 1860-ban épült klasszicista stílusú épületében kapott helyet 1952-ben.

A Damjanich János Múzeum 1996-ban elnyerte Az Év Múzeuma címet.

Állandó kiállítások[szerkesztés]

Régészeti[szerkesztés]

Újkőkori leletek

Vendégségben őseink háza táján. A kiállítás a megye és város régészeti feltárásainak emlékekeit mutatja be. Egészen az őskortól a középkorig. A lakóház története áll a középpontban, hogyan változott az ember közvetlen környezete az idők folyamán. A látogatókat, makettek segítségével, ismertetik meg a régmúlt építészeti emlékeivel. Településformák, lakóháztípusok, valamint a szolnoki vár makettje is megtalálható a kiállító teremben.

Néprajzi[szerkesztés]

Mesterségek művészete. A kiállítás leginkább a paraszti életformát, annak díszítő művészetét, kezdeti iparát mutatja be. Az anyag főleg a népművészet oldalával ismerteti a látogatókat. A megyére legjellemzőbb ágakat öleli fel. Ilyenek voltak, a fazekasság, szűcsmesterség, megtalálhatók még a népi viseletek is. A tárgyak mellett, fazekasműhely és szűcsműhely is látható.

Történeti[szerkesztés]

Városi polgárok a századelőn. Szolnok a 19. század közepéig az alföldi falvak egyike volt. A polgári átalakulás hatására viszont rohamos fejlődésnek indult. A fejlődés fő elindítója a Tisza, ami ugyan addig is meghatározó volt, mint szállítási útvonal, másik jelentősebb a vasút. Az országban másodikként Szolnoknak lett vasútja. A vasút megléte lehetővé tette az ipar rohamos fejlődését, és így kialakult a szakképzett munkásság. A legfontosabb tényező, hogy Szolnok 1876-ban újra megye székhely lett. Megindítva a polgári közigazgatás kialakulását, létre hozva egy sajátos polgári kultúrát. A kiállítás egy polgári-parasztpolgári vonásokat magán viselő lakóházat mutat be, berendezéssel, díszítésekkel, ruházattal.

Képzőművészeti[szerkesztés]

A Szolnoki Képtár. Létrehozásának ötlete az itt élő művészek gondolata volt. Az 1996-ban felújított épületben, 670 nm-en tíz teremből álló képtárat alakítottak ki. A Damjanich János Múzeum bal oldali műteremépületében. A Képtárban, főleg a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkái láthatok, akik festményeiken keresztül mutatják be a város múltját és jelenét. Valamint a város szerepét, a magyar képzőművészetben

Források[szerkesztés]

  • Balassa M. Iván: Magyarország múzeumai (Budapest, 1996) 166–167. o. ISBN 963-9069-99-X

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.