Szkalnitzky Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szkalnitzky Antal
Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1859. évi 51. számából.
Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1859. évi 51. számából.
Született 1836. május 6.[1]
Geresdlak
Elhunyt 1878. június 9. (42 évesen)[1]
Lipótmező
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész
Építészi pályafutása
Jelentős épületei Egyetemi Könyvtár
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyes épületei
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkalnitzky Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze.

Életpályája[szerkesztés]

A Baranya megyei Lakon született[2] Nevének több írásmódja ismert, így gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky. A róla szóló monográfia szerint ő maga a Szkalnitzky írásmódot használta. Édesapja jószágigazgató volt Albrecht főherceg birtokán. 1846-tól 1854-ig a pesti ciszterci gimnáziumban tanult. 1851–1854 között a prágai főreáltanodában, 1854–1857 között a bécsi Polytechnikumban, végül 1857–1859 között a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1858 folyamán számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában. 1858 decemberétől 1859-ig Friedrich August Stüler műhelyében dolgozott. 1859. július 22-én megkapta a berlini építészeti Akadémia ezüstérmét. Édesapja 1861-ben halt meg. Ebben az évben Szkalnitzkyt az újonnan alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagjává választották. 1862-ben kötött házasságot Koch Antóniával; fia, Henrik 1863-ban, lánya, Zsófia 1868-ban született. 1864-től 1870-ig a budai politechnikumban tanított. 1865. december 10-én az Akadémia levelező tagjává választották. Ezután viszontagságos évek következtek: cége ellen 1870–1874 között csődeljárás folyt. Utolsó nagy sikere 1873-ban a bécsi Világkiállításon kapott művészeti érem az Oktogonon létesült épületeiért. A Felvidéken került gyógykezelésre 1873-ban. Az agysorvadás egyre jobban elhatalmasodott szervezetén: hosszas szenvedés után a lipótmezei tébolydában érte a halál.

Ismert épületeinek listája[szerkesztés]

A művelt építész a historizmus kiemelkedő alakja; az épületkülsőkön általában olasz reneszánsz, a belsőkön gyakran francia reneszánsz elemeket alkalmazott. Sógorával, Koch Henrikkel társulva a fejlődő Budapesten számos középületét és bérházát tervezte.

  • 1864: Lakóház bővítése, Budapest, Kígyó u. 7., 1052
  • 1861–1865: Színházépület, ma: Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, Kossuth u. 10, 4024[3]
  • 1862–1865: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Széchenyi István tér 9, 1051 – a kivitelezést vezette Ybl Miklóssal együtt[4]
  • 1865–1866: Fővárosi Állat- és Növénykert épületei, Budapest, Állatkerti krt. 6-12, 1146[5] – Koch Henrikkel közösen. Ma már csak a Bagolyvár látható, de az sem eredeti helyén, és kétszeri átalakítás után[6]
  • 1868–1871: Hungária Nagyszálló, Budapest, Belgrád rakpart 30-31., 1056[7]
  • 1869–1871: Thonet-ház, Budapest, Váci u. 11 / A, 1052[4][8]
  • 1869–1871: Károlyi-palota (I.), Budapest, Múzeum u. 11., 1088, az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar
  • 1869–1871: Károlyi-palota (II.), Budapest, Károlyi utca 16, 1053, ma: Petőfi Irodalmi Múzeum[4]
  • 1860-as évek vége: Jankovich-kastély, ma: Jankovich kastély, Általános Iskola és Diákotthon, Öreglak, Park u. 15, 8697[9]
  • 1870–1872: Református templom, Hajdúhadház, Béke útja 2, 4242[10][11]
  • 1870–1873: Főposta épülete, Budapest, Petőfi Sándor utca 13-15., 1052[4][12]
  • 1871: Zichy-palota, Budapest, Múzeum u. 15., 1088
  • 1872: Szegedi főreáliskola, ma: Szegedi Tudományegyetem központi épülete, Szeged, Dugonics tér 13. 6720[13][14]
  • 1872–1874: Színházépület, ma: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Fő utca 8. 8000[15]
  • 1872–1874: Színházépület, ma: Ioan Slavici Színház, Bulevardul Revoluției 103, Arad, Románia[16]
  • 1872–1874: Az Oktogon négy épülete, Budapest, Oktogon, 1061:[4][17]
    • Sugárútépítő Vállalat bérháza (I.), Oktogon 1.
    • Sugárútépítő Vállalat bérháza (II.), Oktogon 2.
    • Sugárútépítő Vállalat bérháza (III.), Oktogon 3.
    • Sugárútépítő Vállalat bérháza (IV.), Oktogon 4.
  • 1873–1875: A budapesti tudományegyetem Szerb utcai épülete és az egyetem könyvtára, ma: Egyetemi Könyvtár, Budapest, Ferenciek tere 6, 1053[4][18]
  • 1873–1876: orvosi klinikák központi épülete[4]
  • 1873: Fechtig báró háza, Budapest, Bródy Sándor u. 2., 1088
  • 1875: Pesti Magyar Színház, később Nemzeti Színház átépítése, sarokbérházzal kiegészítése, Budapest, Rákóczi út 1., 1088[19][13]
  • 1870-es évek: Élettani Intézet, ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar „E” épület, Budapest, Puskin u. 9, 1088[20][21]
  • 1870-es évek: új Református kistemplom, Debrecen, Révész tér 2, 4025 – a román stílusú épület terve anyagi okok miatt nem valósult meg[22]
  • Lakóépületek, Budapest, Akadémia utca 10, 14 lakóépületek[13]
  • Körmöcbányai főreáliskola[13]
  • Iglói tanítóképző[13]

Képtár[szerkesztés]

  • Egyetemi könyvtár, Budapest

    Egyetemi könyvtár, Budapest

  • Színház, Arad

    Színház, Arad

  • Főreáliskola, most egyetemi főépület, Szeged

    Főreáliskola, most egyetemi főépület, Szeged

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ A Pécs közelében található település neve később Herceglak, majd Püspöklak lett, jelenleg – szomszéd településekkel való összevonás után – Geresdlak a neve.
  3. ↑ https://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=176
  4. ↑ a b c d e f g Nemzeti Örökség Intézete
  5. ↑ https://zoobudapest.com/jubileum/talalkozas-a-regmulttal/patinas-epuletek
  6. ↑ https://epiteszforum.hu/a-fovarosi-allat-es-novenykert-epuleteinek-bemutatkozasa-londonban
  7. ↑ http://urbface.com/budapest/a-volt-grand-hotel-hungaria
  8. ↑ http://budapest100.hu/wp-content/uploads/2017/01/Vigado-ter-3_SzalaiTerez.pdf
  9. ↑ http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf
  10. ↑ http://www.hajduhadhaz.hu/doku/%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r/Hajd%C3%BAhadh%C3%A1z%20v%C3%A1ros%20helyi%20%C3%A9rt%C3%A9kei.pdf
  11. ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/5315
  12. ↑ http://urbface.com/budapest/a-foposta
  13. ↑ a b c d e https://epiteszforum.hu/geniusza-es-magasroptu-szelleme-kello-munkatert-nyert1
  14. ↑ https://eduline.hu/felsooktatas/20190813_SZTE_tortenet
  15. ↑ https://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=180
  16. ↑ https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/52.html#59
  17. ↑ http://urbface.com/budapest/oktogon
  18. ↑ https://www.alumni.elte.hu/page/a-nagyszombati-egyetemi-konyvtar-alapitasakor
  19. ↑ Székely György, Kerényi Ferenc, Gajdó Tamás: Magyar színháztörténet 1790–1873, I. fejezet; 1. Az állami színházak A Nemzeti Színház, Akadémiai K., Magyar Könyvklub, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, mek.oszk.hu - 1990-2001 ISBN 963 05 5647 2
  20. ↑ https://eduline.hu/campus_life/20190710_egyetemek_regen_ELTE
  21. ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1043838/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJ0dWRvbVx1MDBlMW55b3MgaW50XHUwMGU5em1cdTAwZTlueVwiKSJ9&img=0
  22. ↑ https://kistemplom.hu/index.php/magunkrol/tortenetunk/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szkalnitzky Antal IN: MTA Almanach, 1880;
  • Szkalnitzky Antal építész IN: Művészet, 1912;
  • Szkalnitzky Antal IN: Élet és Tudomány 1955. 27. sz.
  • Szkalnitzky Antal a Köztérképen (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  • Szkalnitzky Antal (magyar nyelven). Jeles Napok. (Hozzáférés: 2011. április 23.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szkalnitzky_Antal&oldid=25017082”