Friedrich August Stüler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich August Stüler
(Friedrich August Stüler)
Friedrich August Stüler
Friedrich August Stüler
Született
1800. január 28.[1][2][3]
Mühlhausen/Thüringen[4]
Elhunyt
1865. március 18. (65 évesen)[1][2][3]
Berlin[5]
Állampolgársága Porosz Királyság
Foglalkozása építész
Kitüntetései
  • Royal Gold Medal (1858)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Pour le Mérite
Sírhely Dorotheenstadt cemetery
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August Stüler témájú médiaállományokat.

Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia, 1800. január 28.Berlin, 1865. március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője.

Életpályája[szerkesztés]

1818-tól Berlinben járt egyetemre, Karl Friedrich Schinkel tanítványa volt. 1829-ben és 1830-ban barátjával Eduard Knoblauch-hal beutazta Franciaországot és Olaszországot, majd Heinrich Strack-kal közösen Oroszországot. 1832-ben udvari építészeti felügyelő ill. az új berlini városi kastély építési vezetője volt.

1837-ben elkészítette a szentpétervári Téli Palota újjáépítéséhez a terveket, de mivel I. Miklós cár nem a Stüler által tervezett és új neoreneszánsz stílust választotta, hanem az eredeti barokk kastélyt építtette újra, ezek soha nem kerültek megvalósításra.

IV. Frigyes Vilmos trónra lépésével hatalmas mértékben megnőttek lehetőségei, 1842-ben kinevezték királyi építésznek. A berlini építészegylet alapítója is egyben. Ekkor kezdhette el építeni fő művét, a berlini Neues Museumot. Stüler az egyházi építmények kialakításában hajlott a IV. Frigyes Vilmos elképzeléseinek a megvalósítására, aki olaszországi utazása során tanulmányozta az ottani építészetet, és egyfajta porosz árkádiát szeretett volna létrehozni az ókor és a reneszánsz formavilág felhasználásával.

A potsdami béketemplom a római Santa Maria in Cosmedin-templom kampanillájának mintájára készült. Ludwig Persius halála után Stüler vette át a potsdami béketemplom építési vezetését. Királyi megbízójával, IV. Frigyes Vilmossal 1858/59 telén újra beutazta Olaszországot és az ott látott középkori építmények valamint a quattrocento stílusa mély benyomást tettek rá.

Az itáliai élményeit szabadon kombinálta és ezek több berlini templom építésénél érvényesültek, többek között a Jakab-templomnál az Oránia utcában.

A Magyar Tudományos Akadémia épületére kiírt tervpályázat nyertes neoreneszánsz terve az ő nevéhez fűződik. (Az 1862 és 1865 közötti kivitelezési munkákat Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányította.)

Egyéb műveinek jegyzéke[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. ^ a b Arkitekter verksamma i Sverige, 2014. július 11.
  3. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb131694577
  4. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 30.

Forrás[szerkesztés]