Magyar Liberális Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Liberális Párt

Magyar Liberális Párt logo.svg
Adatok
Elnök Bősz Anett

Alapítva
Székház 1051 Budapest, Hercegprímás utca 18.
Ifjúsági tagozat LIFT – Liberálisok Fiatalok Társasága
Tagok száma Kb. 100 (2019)

Ideológia
Politikai elhelyezkedés centrizmus balközép
Parlamenti jelenlét 2014–jelenleg
Parlamenti mandátumok
1 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
0 / 381
Európai parlamenti mandátumok
0 / 21
Nemzetközi szövetségek Liberális Internacionálé (megfigyelő)
Európai párt Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
Hivatalos színei égszínkék

Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Liberális Párt témájú médiaállományokat.

A Magyar Liberális Párt (MLP), vagy más nevén Liberálisok magyarországi politikai és önálló frakcióval nem rendelkező parlamenti párt, amelyet 2013 áprilisában hozott létre Fodor Gábor, a Fidesz egykori alelnöke és a Szabad Demokraták Szövetsége korábbi elnöke.[2][3] Politikáját alapvetően liberálisként határozza meg.[1] Budapesten és a megyeszékhelyeken rendelkezik tagokkal, országszerte kiépült megyei szervezetei vannak.

Ideológia, pártprogram[szerkesztés]

Politikai programját „Együttérző liberalizmus”-nak nevezték el.[4]

A Liberálisok nem az SZDSZ utódpártja – vélik, hogy az SZDSZ erényeit és hiányosságait nem kell letagadni, de a Magyar Liberális Párt befejezettnek és „feltámaszthatatlannak” tekinti az SZDSZ politikai programját, és új alapokra akarja építeni a magyar liberalizmust. Az új program azért viseli az „együttérző” jelzőt, mert az SZDSZ korábbi kommunikációja nem tudta meggyőzni az embereket, hogy a liberalizmus az együttérzésre épül. Az MLP azért is kritikával illeti – és ezen változtatni is kíván –, mert az SZDSZ nem kívánt az emberekhez szólni, inkább egy szűk szavazótáborral működött. Az MLP szerint Magyarországon egy félmilliós liberális szavazótábor él.

Fodor Gábor

A szabadságról mint eszméről így írnak: „szabadnak lenni azt jelenti, hogy az egyén a közösség által megállapított korlátokon belül, önállóan, külső parancsok, megkötések nélkül élheti az életét. A szabadság adja meg az egyén számára azokat a lehetőségeket, amelyek révén kibontakoztathatja a tehetségét, érvényre juttathatja a tudását, kiteljesítheti életét.” Bár a szabadság nem korlátlan, felelősséggel jár, és csak magukról önállóan gondolkodó, a megfelelő információ birtokában lévő emberekből lehet sikeres társadalmat építeni. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, „hogy a szabadság felelősséggel jár. Nem életképes az az elgondolás, hogy a szabadságot fel lehetne áldozni valamiféle egyoldalúan megfogalmazott államérdek, a »nemzeti megdicsőülés« oltárán.” Elvetendőnek tekintik azt az államformát, amely a saját értékrendjét akarja az emberekre erőszakolni. Véleményük szerint a liberális állam kis csoportokban gondolkodik (ami lehet önkormányzat vagy egy iskolai közösség), akik tisztában vannak saját szükségletükkel, és felelős módon képesek arról döntést hozni. A szabadelvű állam értéknek tekinti a sokszínűséget, és nem feladata az ítélkezés, nem favorizálhat egyetlen szubjektív véleményt sem. A Liberálisok vallják, hogy a társadalom és a törvények kiindulópontja az egyén, akinek jogai a természetjogon alapulnak.

Oktatáspolitikájuknak fő eleme a decentralizáció. Az állami központosítás eltörlése, az iskolák újbóli önkormányzati irányítás alá való helyezése. Állításuk szerint „sehol a világon nem működik önfenntartó felsőoktatás, de minden oktatásra fordított adóforint többszörösen megtérül. A válságból kivezető egyetlen út a humán tőke fejlesztése”.[5] Az oktatási rendszernek ki kell vennie a részét az egészséges életmódra való nevelésében, vissza kívánják fordítani a kórházak államosítási folyamatát,[6] valamint az egészségügyi dolgozók tisztességes bérezését is biztosítani kell.

A párt számára fontos a szabad verseny igazságosságának fenntartása, valamint a monopóliumok és kartellek elleni fellépés. Elgondolásuk szerint az állam nem avatkozhat bele a szabad piaci versenybe, ahelyett a piac felpezsdítését kell elérnie a piaci szereplők versenyeztetésével. A Liberálisok szerint szociális védőhálóra szükség van, mert a jelenlegi rendszer nem tesz eleget ezen védőháló megfelelő szintű kiépítésének. A kiutat a Liberálisok az átképzési lehetőségek és munkahelyteremtő beruházások ösztönzésében látják, ami az elmaradott országrészek felemelkedésének kulcsa.

Az MLP komoly kritikával illeti a jelenlegi alaptörvényt, bár leszögezik, hogy nem vonnák vissza azonnal. Szerintük egy alkotmánynak konszenzuson kell alapulnia, mert a lakosság csak egy sokak által támogatott alkotmánnyal ellátott társadalomban képes funkcionálni.

A Liberálisok így írnak a mai magyarországi jobboldalról: „A jobboldal nemzetfelfogása az »örök nemzet« romantikus, 19. századi ideáján alapul: a nemzetet úgy kezeli, mint öröktől fogva létező, etnikailag homogén közösséget. Ez hibás elképzelés, hiszen a nemzet létrejöttében nem a származás, hanem a közös élmények, a közösen megélt sors, és az évszázadok alatt kifejlődött nyelv a meghatározóak”.

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

Elnökei[szerkesztés]

A Magyar Liberális Párt elnökei
Kép Név hivatal kezdete hivatal vége
Gabor Fodor.jpg Fodor Gábor 2013 2019
Bősz Anett.jpg Bősz Anett 2019 hivatalban

Vezető tisztviselők[szerkesztés]

Ifjúsági szervezet[szerkesztés]

A Magyar Liberális Párt ifjúsági szervezete a LIFT – Liberális Fiatalok Társasága. Céljuk a liberális érzelmű fiatalok képviselete, érdeklődésük felkeltése a politika iránt, a fiatalokat megszólító programok szervezése, valamint a párton belüli képviselet. A szervezet elnöke Gergely Bence.

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

2015 novemberében az európai liberális párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) Budapesten tartotta kongresszusát, Orbán Viktor miniszterelnök "illiberális állam" kijelentése miatt. Ezen a kongresszuson a Magyar Liberális Pártot a román Liberálisok és Demokraták Szövetségével együtt teljes jogú párttagnak szavazták meg a küldöttek.[7]

Választási eredményei[szerkesztés]

2014. január 14-én az Összefogás[8] nevű ellenzéki pártszövetség tagja lett. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon a második Orbán-kormány leváltása volt, amely azonban nem sikerült, de Fodor Gábor mandátumot szerzett. A pártelnök ezután bejelentette, hogy az Összefogás felbomlása és a nehéz anyagi helyzetük miatt nem indulnak a 2014-es európai parlamenti választáson.[9]A 2014-es önkormányzati választásokon főpolgármester-jelöltjük Bodnár Zoltán volt. A választáson legvégül 2,1%-ot ért el, ami 12 451 szavazatot jelent.

A 2018-as országgyűlési választást megelőzően a Magyar Liberális Párt elnöke, Fodor Gábor bejelentette, hogy közösen fognak indulni az MSZP-vel és a Párbeszéddel.[10] A választáson a párt 11,91%-ot ért el az MSZP-Párbeszéd listájával, ezzel a harmadik legtámogatottabb pártok tagja lett.[11] Később Bősz Anett, aki a Párbeszéd frakciójának tagja lett[12] kilépett a frakcióból egy megállapodás miatt, ami sajtóértesülések szerint az MSZP évi 60 millió forintos támogatásáról szól a Liberálisok számára.[13] A kilépés az eredetileg ötfős frakció megszűnését vonta volna maga után, de a független Mellár Tamás jelezte, hogy beül Bősz megüresedett helyére a frakcióban, megmentve azt a megszűnéstől.[14] A megállapodásban foglaltak felvethetik a tiltott pártfinanszírozás lehetőségét, de mivel jogilag ez inkább csak szándéknyilatkozat volt, igazából senkit nem kötelez semmire.[15]

2019. április 5-én a párt tagsága bejelentette, hogy nem indulnak a 2019-es európai parlamenti választáson.[16]

A 2019-es önkormányzati választások előtt, 2019. augusztus 27-én Fodor bejelentette lemondását a párt elnöki tisztéből arra való indoklással, miszerint „a Fidesz által kialakított autoriter rendszer elleni fellépésre csak új típusú ellenzéki együttműködés kialakításával van lehetőség, az ő személye pedig nem alkalmas ennek a szövetségi politikának a kialakítására”.[17]

Fodor lemondása után a november végén tartott tisztújítás során Bősz Anett lett a Liberálisok elnöke. A párt tagsága ekkor 100 főt számlált, a küldöttgyűlés 13 tagból állt.[18] Egy hétre rá Bősz bejelentette, hogy a párt csatlakozik a DK parlamenti frakciójához. A párt szerint így eredményesebben tudnak harcolni az Orbán-kormány szabadságkorlátozó politikájával szemben.[19]

A párt a DK-val közösen részt vesz a 2021-es ellenzéki előválasztáson, és a 2022-es országgyűlésin is. Az MLP miniszterelnök-jelöltet ezúttal nem állít, helyette Dobrev Klárát támogatják.[20]

Országgyűlési választások[szerkesztés]

Választások

Szavazatok száma

Szavazatok aránya

Mandátumok száma

Parlamenti szerepe

2014* 1 290 806* 25,57%* 1 ellenzék
2018** 682 701** 11,91%** 1 ellenzék

*Az Összefogás tagjaként.
**Az MSZP-Párbeszéd tagjaként.

Önkormányzati választások[szerkesztés]

Budapest[szerkesztés]

Választás Jelölt Párt Szavazat Arány
2014-es Bodnár Zoltán MLP 12 461 2,10%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vokskabinː Magyar Liberális Párt
  2. Fodor Gábor hídszerepre tör, Bokros elakadtNépszabadság, 2013. március 27.
  3. Fodor: Ez a jövő, amaz pedig a múlt – Index, 2013. április 27.
  4. Liberálisok. Az együttérző liberalizmus programja 
  5. A párt oktatáspolitikája. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
  6. A párt egészségügy-politikájának összefoglalása. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
  7. Liberalisok and ALDE Romania become ALDE Party member parties. ALDE Party. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
  8. Az „Összefogás” neve 2014. március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt.
  9. Fodor Gábor pártja nem indul az EP-választáson – hvg.hu, 2014. április 9.
  10. Íme Fodor Gábor újabb politikai sikere! Index, 2018. január 15.
  11. Az országos listás választás eredménye 2018. április. 8
  12. Burány Sándor és Bősz Anett átül a Párbeszéd frakciójába Index, 2018. április 21.
  13. A liberális Bősz Anett kilép, megszűnhet a Párbeszéd frakciója Index, 2018. május 18.
  14. Mellár Tamás feltámasztja a Párbeszéd-frakciót, beül Bősz Anett helyére Mérce, 2018. május 20.
  15. Itt a dokumentum, amin összeveszett Fodor és az MSZP 24.hu, 2018. május 18.
  16. Péter, Bohus: Elfogytak a Liberálisok, nem indulnak az EP-választáson (magyar nyelven). index.hu, 2019. április 5. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
  17. Kálmán Attila: Fodor Gábor lemondott a Liberális párt vezetéséről. 24.hu, 2019. augusztus 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  18. Fodor Gábor helyett Bősz Anett vezeti mostantól a Liberálisokat Index, 2019. december 2.
  19. A liberális Bősz Anett belép a DK-frakcióba Index, 2019. december 9.
  20. Közösen indul az előválasztáson a DK és a Liberálisok (magyar nyelven). https://azonnali.hu/, 2021. május 22. (Hozzáférés: 2021. május 22.)

További információk[szerkesztés]