Egységben Magyarországért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egységben Magyarországért

Egységben Magyarországért 2022.png
Mottó: Legyen Magyarország mindannyiunké!
Adatok
Elnökségi tagok A hat résztvevő párt egy-egy szavazattal rendelkezik, vétójog mellett

Alapítva 2020. december 20.
Eredeti név ellenzéki összefogás

Ideológia Gyűjtőpárt
Anti-Orbánizmus
Európa-pártiság
Liberális demokrácia
Politikai elhelyezkedés baloldaltól jobboldalig
Parlamenti mandátumok
56 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
131 / 381
Európai parlamenti mandátumok
8 / 21
Hivatalos színei
  Világos tengerzöld
  fehér
  kék
Weboldala

Az Egységben Magyarországért vagy más néven ellenzéki összefogás egy politikai szövetség Magyarországon, amely a 2022-es választáson mérettette meg magát.

A pártszövetség tagjai[szerkesztés]

A pártszövetség tagjai a megalakuláskor a

A 2021-es előválasztást Márki-Zay Péter nyerte, így ő lett az összefogás közös miniszterelnök-jelöltje, ezért a mögötte álló szervezet, a Mindenki Magyarországa Mozgalom is a pártszövetség részének volt tekinthető, több más kisebb párttal egyetemben, azonban döntési joggal csak a 6 alapító párt rendelkezik.

Nem várható, hogy teljesen összeolvadjanak az ellenzéki pártok, hiszen a cél nem a különbségek megszüntetése, hanem a működés – amennyiben nemcsak kormányváltást akarnak –, „egy tartósan fennálló élhető Magyarország létrehozása, ahol a nézetkülönbségek megvitathatók és kezelhetők”.[1]

A pártszövetség célja[szerkesztés]

Célja az volt, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben, győzelem esetén pedig a közösen elfogadott program és elvek alapján kívántak volna együtt kormányozni.[2]

2020. december 20-án a hat párt végleg megegyezett és 13 pontban foglalták össze céljaikat:[3]

  1. A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon.
  2. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon.
  3. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat.
  4. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.
  5. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert.
  6. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását.
  7. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit.
  8. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.
  9. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik.
  10. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.
  11. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét.
  12. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgáltatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését.
  13. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.

A jelöltek kiválasztása[szerkesztés]

A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.[2]

Nem csak az egyéni közös jelöltekről döntöttek előválasztással, hanem a közös miniszterelnök-jelölt személyéről is.[4]

Miniszterelnök-jelöltek:

Kép Név,

Születési dátum
(életkor)

Támogató párt(ok) Háttér Politikai ideológia
Vice-president, Ms. Dobrev is chairing the plenary at Monday evening (48745205207) (cropped).jpg Dobrev Klára

1972. február 2.
(50 éves)

Demokratikus Koalíció,
Liberálisok
2019 óta az Európai Parlament képviselője a DK színeiben, 2022-ig EP alelnök.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége.[5]

szociáldemokrácia, szociálliberalizmus
Műegyetem rakpart október 23 294 (cropped).jpg Karácsony Gergely

1975. június 11.
(46 éves)

Párbeszéd Magyarországért,
Magyar Szocialista Párt,
LMP – Magyarország Zöld Pártja
A Párbeszéd társelnöke, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő,

2014 és 2019 között Zugló polgármestere, 2018-ban miniszterelnök-jelölt,

2019-től Budapest főpolgármestere[6]

zöldpolitika, szociáldemokrácia
Márki-Zay Péter cropped.jpg Márki-Zay Péter

1972. május 9.
(49 éves)

Mindenki Magyarországa Mozgalom,
Új Világ Néppárt
Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke[7] konzervativizmus
Jakab Péter.jpg Jakab Péter

1980. augusztus 16.
(41 éves)

Jobbik Magyarországért Mozgalom Országgyűlési képviselő, a Jobbik frakcióvezetője és 2020 óta az elnöke[8] nemzeti konzervativizmus
Fekete-Győr András 2017-ben.jpg Fekete-Győr András

1989. április 13.
(32 éves)

Momentum Mozgalom A Momentum Mozgalom volt elnöke, az előválasztás után lemondott tisztségéről, ezt követően a párt listavezetője, majd országgyűlési képviselője[9][10] liberalizmus, centrizmus
Ecsenyi Áron

1989. december 12.
(31 éves)

Le az Adók 75%-ával Párt A Le az Adók 75%-ával Párt elnöke libertarianizmus
PalinkasFotoThalerTamas.jpg Pálinkás József

1952. szeptember 18.

(68 éves)

Új Világ Néppárt Fizikus, az Új Világ Néppárt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere,

2008–2014 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke[11]

liberális konzervativizmus

Az összefogás szükségessége[szerkesztés]

Az ellenzéki összefogás szükségessége a legújabb választási rendszer tulajdonságaiból, az ellenzéki pártok sokféleségéből és ez emberi viselkedés játékelméleti tulajdonságaiból ered:

  1. a 2011-ben bevezetett egyfordulós, relatív többségen alapuló választási rendszer a legnagyobb támogatottságú körzeti jelöltet delegálja a parlamentbe még akkor is, ha a támogatottsága valójában 50% alatti, csak a többi jelölt még kevesebb támogatást kapott külön-külön
  2. a jobboldali kormányzó pártok egysége és az ellenzéki pártok számossága miatt, valamint ellenzéki koordináció nélkül az utóbbi választók éveken át természetes módon megoszlottak pártjaik között, így szavazó erejük többnyire nem érhette el az egyfelé szavazó jobboldali közösségét
  3. az ellenzéki pártok a „közlegelők” játékelméletből ismert problémájával szembesülnek, ugyanis ha egyedül, önző érdekeiket követik, nagyobb eséllyel jutnak parlamentbe és maradnak felszínen, habár úgy nem tudnak kormányt alakítani, az összefogásukat pedig hátráltatja, hogy ebben a játszmában „egy önző szereplő viselkedése természetes úton maga után vonja a többiek hasonló magatartását is”:
    • „A mostani szabályok szerint ha egyetlen párt állít listát, akkor 5 százalékot kell elérnie a bejutáshoz, ha kettő akkor 10 százalékot, ha ennél is több, akkor 15-öt.”[12] - ez ösztönöz önzésre
    • „frakciót ezentúl csak és kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnának”[13] - ez a felszínen maradás feltétele
    • 106-ból „27 helyen kell jelöltet állítani ahhoz, hogy a jelölő szervezetnek országos listája legyen”[14] - emiatt szétforgácsolódnak a szavazatok és mindenki más is önző játszmát kell, hogy folytasson.

A Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője szerint a támogatottsági adatok és az ellenzéki oldal átszavazási hajlandósága azt mutatja, akár szoros verseny is lehet a Fidesz és az eddigieknél sokkal szorosabban együttműködő ellenzék között. A Fidesznek tetemes az előnye a pártlistán, de az egységesülő ellenzékben potens kihívója lehet. Egy 2020. júliusi felmérés szerint az ellenzéki szavazók 87 százaléka támogatta a közös jelöltet, 83 százalék a közös listát is.[15]

A pártszövetségen belüli vitás, megoldandó kérdések[szerkesztés]

A szövetség révén szorosabb együttműködés, de sok vita is várható volt a pártok között. Egy közös program a szakértői stábok, a háttérintézmények, az azokat működtető pártalapítványok szoros együttműködése révén születhetett, amihez össze kellett hangolni az anyagi forrásokat és a kommunikációs tevékenységet is.[1]

Komoly egyeztetést igényelt a 106 egyéni jelölt kiválasztása, a közös vagy külön listák ügye, illetve a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztásának módja. A szövetség többféle elképzelésben született meg; egyes pártok a teljes összefogást támogatták, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke kétféle listáról, vagyis egy MSZPDKPárbeszéd, valamint egy JobbikMomentumLMP listáról beszélt.[12] Jakab eredetileg két listát javasolt, mert szerinte a vidéki falvakban nem sokan szavaznának 2010 előtt kormányzó politikusokra.[15]

Egy 2020 júliusi felmérés szerint mindössze 5 százalék akart több listát, a többi bizonytalan. A közös jelölteket pártpreferenciától függetlenül támogatták, a közös listánál eltérések voltak érzékelhetők az egyes pártok szimpatizánsai között: a DK-s és Momentumos szavazók 80 és 81 százaléka támogatta volna „csak” azt (4 illetve 7 százalék kifejezetten ellenzi), míg más pártoknál 88-91 százalék volt ez az arány. Véleménye szerint az egy lista pszichológiai szempontból jobb lett volna az ellenzék szempontjából. A Political Capital elemzője szerint azonban jobban lehetett volna mozgósítani az Orbán-ellenes választókat akkor, ha legalább egy pici választási lehetőségük van, és legalább a pártcsoportosulások közül kiválaszthatják a vonzóbbat.[15] Ezután egy törvénymódosítás 27-ről, 71-re emelte a lista állításához szükséges egyéni jelöltek számát, ami azt jelentette volna, hogy a 106 körzetek egyikében több ellenzéki jelöltnek is indulnia kellett volna, megosztva a szavazatokat, amivel a relatív többségi rendszerben a legerősebb ellenfelük (Fidesz-KDNP) győzelmi esélyeit növelte volna meg.

A szövetség végül közös listában egyezett meg, amelyen szereplő jelöltek személyéről és sorrendjéről február 25-én egyeztek meg.

2022-es országgyűlési választás[szerkesztés]

Az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor kihívója a 2022-es magyarországi országgyűlési választáson:

Kép Név,

Születési dátum
(életkor)

Támogató párt(ok) Háttér Politikai ideológia
Márki-Zay Péter cropped.jpg Márki-Zay Péter

1972. május 9.

(49 éves)

Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP - Magyarország Zöld Pártja, Párbeszéd Magyarországért

+ saját mozgalma, az MMM.

Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke[7] konzervativizmus

A 2022-es parlamenti választáson alulmaradt.

Választások[szerkesztés]

Országgyűlési választások[szerkesztés]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2022-es 1 805 899 34,89 56 28,14 Ellenzék
Párt Mandátum
Demokratikus Koalíció (DK) 16
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) 9
Momentum Mozgalom (Momentum) 11
Magyar Szocialista Párt (MSZP) 9
LMP – Magyarország Zöld Pártja (LMP) 4
Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd) 7
Összes mandátum: 56

Eredmények megítélése[szerkesztés]

A pártszövetség látványosan vesztett a választáson, olyan körzeteket is elveszítve, ahol korábban ellenzéki képviselő nyert.[16] Okokként több körülményt neveztek meg: leginkább a pártszövetség pártjainak belső rivalizálását, vitáját, az előválasztáson megválasztott miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter félreérthető nyilatkozatait, a miniszterelnök-jelölt mögötti egységes kiállás hiányát, a kampányban elkövetett számos „amatőr” hibát és a benne többször előfordult késlekedést (például az előválasztás utáni „leülő” kampányt), a vélt, de valószínűleg nem létező Fideszből kiábrándult szavazókba vetett reményt és a vidéken kevéssé hatékony kampánytémákat (például alkotmányozás). Ehhez jött a választas előtt kitört orosz-ukrán háború, aminek kampányban való használatát szintén a kormánypárt használta ki hatékonyabban – hozzátéve, hogy neki jelentősen nagyobb médiahátszele volt az ellenzékéhez képest.[17][18][19][20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lakner az ellenzéki összefogásról: komoly vizsga lesz a közös jelöltek kiválasztása. hvg.hu, 2020. augusztus 15. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  2. a b Minden választókerületben közös jelöltet indít az ellenzék a Fidesz ellen 2022-ben. index.hu, 2020. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  3. Gyurcsány Ferenc elárulta az ellenzéki összefogás programját. nepszava.hu, 2020. december 21. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  4. Közös miniszterelnök-jelöltet állít az ellenzék 2022-ben (magyar nyelven). 24.hu, 2020. november 16. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  5. Mariann, Katona: Hivatalos: Dobrev Klára a DK miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). Magyar Hang , 2021. május 2. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
  6. Gábor, Miklósi: Karácsony Gergely bejelentette: miniszterelnök szeretne lenni (magyar nyelven). 444.hu, 2021. május 15. (Hozzáférés: 2021. május 30.)
  7. a b Márki-Zay Péter vállalná a miniszterelnök-jelöltséget 2022-ben – Hvg.hu, 2020. július 1.
  8. Hang, Magyar: Jakab Péter bejelentette: indul az előválasztáson (magyar nyelven). Magyar Hang , 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  9. Fekete-Győr miniszterelnök-jelölt lesz? – Hvg.hu, 2021. január. 22.
  10. Zrt, HVG Kiadó: Lemondott Fekete-Győr András, miután megvonta tőle a bizalmat a Momentum (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. október 10. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  11. Pálinkás József: Szívesen lennék az ellenzék miniszterelnök-jelöltje – 24.hu, 2020. október 15.
  12. a b 444.hu: A 22-es választás csapdái (magyar nyelven), 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  13. László, Szily: A Fidesz egy módosítással saját maga szabná meg az ellenzéki pártok struktúráját. 444, 2019. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  14. Péter, Magyari: 19-re kellene lapot húznia az ellenzéknek. 444, 2020. január 2. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  15. a b c Orbán elleni csodafegyvert talált az ellenzék?. hvg.hu, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  16. 2019-ben megnyert megyei jogú városokat bukott el az ellenzék 24.hu, 2022. április 6.
  17. Csak lefelé: Orbán padlóra küldte ellenzékét, amely ennél többet nem veszíthetett 24.hu, 2022. április 4.
  18. Róna Dániel: A populizmus hiánya 24.hu, 2022. április 4.
  19. Böcskei Balázs: Április 3. és a politikai nárcizmus identitásnélkülisége 24.hu, 2022. április 5.
  20. Újabb elsöprő Fidesz-győzelem Partizán, YouTube-video, 2022. április 4.

További információk[szerkesztés]