Erzsébet királyné útja
Erzsébet királyné útja | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, XIV. kerület |
Városrész | Herminamező, Alsórákos |
Névadó | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné |
Korábbi nevei | Erzsébet út (1870–1879) Zrinyi Ilona út (1919) |
Irányítószám |
|
Földrajzi adatok | |
Hossza | 2,9 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 05′ 40″47.517889°N 19.094583°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 05′ 40″47.517889°N 19.094583°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné útja témájú médiaállományokat. |
Az Erzsébet királyné útja Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb útvonala. A Hermina út és a Szuglói Körvasút sor között húzódik. A Hermina útnál a Zichy Mihály útban folytatódik a Városligetben, a körvasútsornál a rákospalotai Kolozsvár utcában. Keresztezi a Rákos-patakot. Nevét Erzsébet királyné (1837–1898) után kapta 1879-ben.
Története
[szerkesztés]Az 1700-as évek végétől a mai Deák tértől észak felé tartó utak egyikének a része volt, amely a mai Király utcán, a fasoron és a ligeten át vezetett Rákospalota irányába, majd a Városliget kiépülése idején jött létre ez a fontos városi út.[1] Az út névadója Erzsébet királyné (1837–1898) osztrák császárné, 1867-től magyar királyné volt. A királyné gyakran lovagolt ki ezen az országúton Fót, Gödöllő felé a ligetből, ahol bizonyos években szinte minden nap megfordult. Útközben rendszeresen megpihent Andrássy Aladár Columbus utcai vadászházában.
Első neve 1870-ben Erzsébet út volt. 1873-ban Budapest létrejöttekor a VI. és VII. kerület határútja lett. 1879-től Erzsébet királyné útja a neve, ami csak 1919-ben a Tanácsköztársaság idején változott Zrinyi Ilona útra. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Hermina út és Nagy Lajos király útja közötti rész Herminamező, a további a szuglói körvasútsorig Alsórákos városrészhez tartozik.
1896-ban Frim Jakab az Erzsébet királyné útja 15–17. alatt nyitotta meg első pesti gyógypedagógiai intézetet, miután a rákospalotai intézetét anyagi gondok miatt az államnak adta át.
1937-ben nyílt meg az Erzsébet királyné útja egyetlen mozija Star néven a 36/b szám alatt, de jogvita miatt hamarosan Stand lett a neve. Az 1950-es évek elején Éva mozi néven üzemelt, majd az 1995-ben végleg megszűnt.
1954 és 1957 között az Erzsébet királyné útja – Uzsoki utca – Dorozsmai utca – Laky Adolf utca által határolt területen új lakótömb épült 24 házzal, 257 lakással. 1958-ban készült el a telephez az új iskola, a mai Jókai Mór Általános Iskola.
1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Malév sétarepülőgépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba utca 224-es számú lakóházára zuhant, egy háznyira az Erzsébet királyné útjától. A balesetben a személyzet, az utasok, és a földön tartózkodó három ember lelte halálát.[2]
1999. október 27-én az Erzsébet királyné útja 32. számú házban fogták el a szökésben lévő Ambrus Attilát.[3][4]
-
1917 – Ügetőpálya
-
1956 – Postahivatal
(Erzsébet királyné útja 98.) -
1956 – a Miskolci utcától a Rákos-patak irányába nézve
-
1956 – a Kassai köztől a Miskolci utca irányába nézve
-
1965 – Hermina (Május 1.) út és Erzsébet királyné útja kereszteződése
Híres lakói
[szerkesztés]- Barna Ignác (1822–1894) fogorvos, költő, műfordító, az MTA levelező tagja (4.)[5]
- Barta Tamás (1948–1982) gitáros, énekes, dalszerző (77/b)[6]
- Csutorás Mihály (1912–1956) olimpiai válogatott labdarúgó (51.)[7]
- Frim Jakab (1852–1919) tanító, gyógypedagógus (17.)
- Gutwillig József (?–?) építőmester (15.)
- Haggenmacher Henrik (1827–1917) nagyiparos (1/c)
- Hajagos Károly (1884–1955) színész, operaénekes (4.)[8]
- Hamvas Béla (1897–1968) író, filozófus (11.)
- Kemény Gábor (1883–1948) Kossuth-díjas pedagógus, szakíró (11.)
- Kemény Katalin (1909–2004) író, műfordító (11.)
- Ladányi Gedeon (1914–1990) gyorskorcsolyázó, kerékpáros, szakíró, olimpikon (4.)[9]
- Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás (25.)
- Pelikán József (1913–1969) építészmérnök, egyetemi tanár (4.)[10]
- Pucher József (1835–1904) építész (25.)
- Ruttkai Antal (?–?) kereskedő, a Magyar Divatcsarnok tulajdonosa (23.)
- Saáry Éva (1926–2016) főiskolai világbajnok műkorcsolyázó, olimpikon, edző (4.)[9]
- Slachta Margit (1884–1974) katolikus szerzetesnő, feminista politikus (17.)
- Tolnai Simon (1868–1944) könyv- és lapkiadó (12.)
- Vavrinecz Gábor (1896–1979) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa (72.)[11]
Épületei
[szerkesztés]A Hermina út és a Francia út között
[szerkesztés]- 1/a – lakóház
1911-től közel harminc évig ezen a telken működött a Jardin de Paris mulató színvonalas varietéműsorral. Legismertebb vezetője Goór Lajosné Wabitsch Lujza (1873–1964) volt, aki építtetője volt a jelenleg a telken álló épületeknek. A terveket Vágó Béla készítette. A kivitelezésre az 1920-as években került sor Spiegel Frigyes, Márkus Géza, Lipták Pál, Vágó László építészek és Lencs István építőmester közreműködésével. A bérvillák egy része a Hermina útra számozott.[12]
- 1/b – lakóház
1902-ben Steiner Bertalan nyaralóvillát építtetett ide a telken álló portás és cselédház helyére. A villa tervezője Fogl Emil volt. Majd 1941-ben Goór Lajosné kétemeletes bérházat építtet a telekre Szőke Sándor tervei alapján.[12]
- 1/c – Groupama irodaház
A telken az első házat Klemens János építtette, melyet Haggenmacher Henrik bővített reprezentáló palotává. Ennek helyén az 1960-as évek elején kezdték építeni a Vegyterv új székházát. 1962 végére készült el az alacsonyabb irodaház, míg a toronyépület 1966-ban került átadásra. Az 1980-as évek elejétől társbérlőként a Vegyépszer is ide költözött. 1995-ben a vegyipari cégek véglegesen kiköltöztek és helyüket biztosító társaságok foglalták el: a Hungária Biztosító, a Providencia, és az OTP. Napjainkban a Groupama Biztosító székháza.[12][13]
- 3. – egykori Menház
A Chevra Kadisa építette 1891-ben a Sínylők Menházát Freund Vilmos tervei alapján. Az 1924–25-ös emeletráépítés tervezői Schwarz Jenő és Fábián István voltak. A második világháború után szociális otthonként működött. Jelenleg az Uzsoki Utcai Kórházhoz tartozik és a Krónikus és Rehabilitációs Belgyógyászati Osztályok működnek itt.[12]
-
Az Erzsébet királyné útja eleje a Hermina útnál
-
Groupama Irodaház
(Erzsébet királyné útja 1/c) -
egykori menház
(Erzsébet királyné útja 3.)
A Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között
[szerkesztés]- 5. – Trófea Grill Étterem Zugló
E helyen 1890-ben nyílt meg a Trieszti Nő vendéglő. Külteleki vendéglőnek számított, amely katonák és cselédek vasárnapi táncos helye volt. 1910-ben Neumann Jakab vásárolta meg, majd 1930-tól fia Viktor vette át az üzlet vezetését. 1945-ben Vadászkert néven államosították. Az 1950-es évek elején egy ideig munkásszállásként használták, majd újra vendéglő lett. 1987–88-ban bezárt és Seyferd Gusztáv tervei alapján teljes rekonstrukciót végeztek el a vendéglőn. 1988 júniusában Trófea étterem néven nyitott meg. Napjainkban Trófea Grill Étterem néven üzemel.[12][14]
- 8. – A kisföldalatti remíze
Az 1900-as évek elejétől az Erzsébet-királyné útja és a Mexikói út sarkánál lévő területen ügetőpálya működött több mint harminc éven át. A második világháború után az 1970-es évek elejéig sportpályák, teniszpályák voltak a területen. A kisföldalatti vonalhosszabbításával együtt új járműtelepet alakítottak ki ezen a helyen. A meghosszabbított vonalat 1973. december 30-án adták át és azóta is itt üzemel a csuklós Ganz motorvonatok remíze.
- 10/d–e – lakóházak
1958 és 1960 között az Országos Vízügyi Felügyelőség által építtetett lakóépület-együttes. A négy ház tervezője Mandel Tamás (1930–2003) volt. Az utcáról jól látható helyen a kertben található Megyeri Barna (1920–1966) Nyugalom című szobra. Az 1963-ban készült mű fekvő, könyöklő nőalakot ábrázol.[15] A házakhoz bejárat van az Amerikai út 90/b-c és Edison köz 3-5 felől is. A háza
- 11. – lakóház
E házban élt 1934-től haláláig Kemény Gábor (1883–1948) Kossuth-díjas pedagógus, szakíró. Veje Hamvas Béla (1897–1968) író, filozófus is itt élt 1945-től halálig feleségével Kemény Katalin (1909–2004) író, műfordítóval. A ház Columbus utcai részén lakott 1956-tól haláláig G. Dénes György (1915–2001) Kossuth-díjas költő, színpadi szerző.[12]
- 12. – lakóház
1891-ben építtette Kuncz Ferenc műkertész. Az 1920-as évek végétől Tolnai Simon (1868–1944) könyv- és lapkiadó volt a tulajdonosa.[12][16]
- 14/a–20. – Erzsébet királyné úti lakótömb
1954 és 1957 között épült lakótömb 24 házzal, 257 lakással. A házak az Erzsébet királyné útja, Dorozsmai utca között, északkeleten az Uzsoki utca mindkét oldalán, délnyugaton az Amerikai út, Laky Adolf utca közötti határvonallal behatárolt területen helyezkednek el. Az 1980-as években emeletráépítéssel növelték a lakások számát.[17]
- 15–17. – lakóházak
A 15-ös számú telken épült 1892-ben Gutwillig József építész saját családi háza. A 17-es telken 1896-ban Frim Jakab építtetett házat, mikor a 15-ös épületet is megvásárolta és itt működtette az első pesti gyógypedagógia iskolát. Az 1920-as évektől ismét családi villaként működött a két épület; a 17-es szám alatti ház Slachta Margit tulajdona volt.[12]
- 23. – lakóház
1890 és 1895 között épült villa a telken. A két világháború között Ruttkai Antal a Magyar Divatcsarnok tulajdonosa lakott itt. Külön figyelmet érdemel a villa kerítése és a földszinti terasz díszei.[12][18]
- 25. – lakóház (Laky Adolf utca 46.)
Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[12][19]
- 27. – lakóház (Laky Adolf utca 51.)
Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtetett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[12][20]
- 35–37. – Jókai Mór Általános Iskola
Az intézmény 1955-ben alakult Vámos Ilona Általános Iskola néven és a Mexikói úti mozgássérültek általános iskolájában kezdte meg a működését, majd 1958-ban költözött az Erzsébet királyné útján elkészült új iskolaépületbe. 1990-ben kapta mai nevét a Jókai Mór Általános Iskolát.[21]
-
Trófea Grill étterem
(Erzsébet királyné útja 5.) -
A kisföldalatti remíze
(Erzsébet királyné útja 8.) -
Lakóházak az Edison köznél
(Erzsébet királyné útja 10/c–d) -
Tolnai Simon egykori lakóhelye
(Erzsébet királyné útja 12.) -
Erzsébet királyné úti lakótömb
(Erzsébet királyné útja 14/a–20.) -
utcakép az Amerikai út felől a város felé
-
egykori zsidó közösségi ház romos homlokzata
(Erzsébet királyné útja 27.) -
lakóház
(Erzsébet királyné útja 30/b) -
Jókai Mór Általános Iskola
(Erzsébet királyné útja 35–37.)
A Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasút sor között
[szerkesztés]- 36/b – egykori Éva mozi
1937-ben nyílt meg Star mozi néven, de jogvita miatt hamarosan Stand mozi lett a neve. 1942 óta Éva mozi. A második világháborúban bombatalálat érte és súlyosan megrongálódott. Az 1950-es évek elején nyílt meg újra. 1974-ben rossz állapota miatt lebontották, 1976-ban nyílt meg helyén az új Éva mozi, mely 1995. április 23-án zárt be végleg. Ezután a Dinasztia Könyvkiadó működött itt, majd élelmiszerüzleteknek adott helyet. Napjainak ruhaüzlet található itt.[22]
- 57. – Aluminiumárugyár
Az elődvállalatot Fischer József alapította 1898-ban. Először a Hungária körút 157. szám alatt működött, majd 1900-ban a Gizella út 51. szám alá költöztek. A gazdasági konjunktúra hatására 1906 ismét költöztek. Az Erzsébet királyné útján vásárolt telken 1910-ben már 25 tisztviselőt és 195 munkást foglalkoztattak. 1948. március 25-én a vállalatot államosították és az ALBART tröszthöz sorolták be. 1949-ben a gyár visszanyerte önállóságát Aluminiumárugyár néven. Európában elsőként itt gyártottak kisnyomású, hegesztett kivitelű alumínium gázpalackokat.[23][24]
- 112–114. – irodaépület
Az 1907-ben alakult Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár Rt. megvásárolta Rudolf Schmidt és Társa magyarországi cégét és a hozzátartozó zuglói ingatlanokat. Az acélgyár 1916-ban kezdte meg üzemelését. A prakfalvi alapgyár Csehszlovákia területéhez került és 1921-ben a Banca Slovenska segítségével nacionalizálták. Ezt követően az 1920-es évek elején a részvénytársaság a zuglói telken új irodaépületet és üzem-épületegyüttest építtetett. Főépülete a részvénytársaság központjaként funkcionált. Később a cég neve Gróf Csáky László Ajax Acélművek Rt.-re változott. Az 1940-es évek elején itt gyártották a Longaphon szalagos hangfelvevő és lejátszó készüléket.[25] 1948-ban a gyárat államosították. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel.[12][26][27]
- 118. – egykori Kovács Vendéglő és Zuglói étterem illetve Disco
1912-től az 1950-es évekig itt működött Kovács Gyula (1887–?) vendéglője, amely híres volt kiváló halételeiről és jó borairól. Átalakítás után Zuglói étterem néven nyílt meg újra. A Korál együttes 1980-as bemutatkozó albumának borítófotóját is itt készítették. 1982 és 1991 között itt működött a Zuglói Disco, amely 1987-től Audio’87 néven várta a vendégeket. Napjainkban pékség működik az épületben.[28][29][30]
- 122. – egykori vámház
Budapest határában épült Vámház a Rákospalotára vezető út mellett. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel.[12][31]
- 125. – Ravak Irodaház
1970-es évek végétől itt működött a Merkur egyik használtautó-telepe.[32][33] Napjainkban a Ravak Business Center található a telken.
-
1999-ben ebben a házban rejtőzködött a szökésben lévő Ambrus Attila
(Erzsébet királyné útja 32.) -
egykori Éva mozi épülete
(Erzsébet királyné útja 36/b) -
lakóházak
(Erzsébet királyné útja 40.) -
Aluminiumárugyár
(Erzsébet királyné útja 57.) -
irodaépület
(Erzsébet királyné útja 112–114.) -
egykori vámház
(Erzsébet királyné útja 122.) -
Ravak Irodaház
(Erzsébet királyné útja 125.)
Közlekedése
[szerkesztés]Az Erzsébet királyné útját két helyen is metszi vasútvonal: az elején a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal a Hungária körgyűrű mentén a Mexikói út és a Francia út között (napjainkban gyalogosaluljáró köti össze a két részt), valamint az 1889 körül átadott körvasút vonalában Rákospalota határánál. 1903-ban az Öv utcához ért a későbbi 67-es villamos vágánya a Keleti pályaudvar felől. 1913-ban megkezdődött a szuglói körvasút második vágányának építése, és egyes szakaszokon a töltés megemelése. A Kolozsvár utcai aluljáró Rákospalota felé közel tíz évig épült és 1925-re lett kész. Részben az első világháború hatására húzódtak el a munkálatok. 1947 előtt az Öv utcáig jártak a szerelvények, utána megindult a villamosközlekedés Rákospalota MÁV-telep felé. 1949. december 21-én indult a 70-es trolijárat az Erzsébet királyné útja aluljáró és a Kossuth Lajos tér között. 1964-ben készült el az új vágány a Nagy Lajos király útján összekötve a Bosnyák teret Rákospalotával. 1973-ban a kisföldalatti új végállomásától új villamosjárat indult. A járat a Mexikói úton épített új vonalrészen haladva kanyarodott az Erzsébet királyné útjára. 2000-ben új vágánykapcsolat készül a Nagy Lajos király útjánál a Mexikói út felől.[34]
-
aluljáró a Francia út és a Mexikói út között
-
Kolozsvár utcai aluljáró
- Csomópontok
# | Kereszteződés | Közlekedési lámpa | BKK megállók | Keresztező BKK járatok |
---|---|---|---|---|
1. | Hermina út | nincs | 70 | 72, 74 |
2. | Hungária körút | van | 70 | 1, 1A 901, 918 |
3. | Mexikói út | van | 5 3, 69 973, 973A |
|
4. | Laky Adolf utca | nincs | 5 3, 69 973, 973A |
|
5. | Róna utca | van | 82, 82A | |
6. | Nagy Lajos király útja | van | 5 3, 62, 62A, 69 973, 973A |
32 |
7. | Fűrész utca | nincs | 5 62, 62A, 69 973, 973A |
|
8. | Rákospatak utca | van | 5 62, 62A, 69 973, 973A |
|
9. | Miskolci utca | van | 5 62, 62A, 69 973, 973A |
|
10. | Öv utca | van | 5 62, 62A, 69 973, 973A |
124, 125, 125B |
Villamosok
[szerkesztés]- 65-ös villamos
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érintette | Státusz |
---|---|---|---|
65 | 1911–1930 | a Mexikói út és az Öv utca között | megszűnt |
1954–1970 | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt | |
65A | 1965–1970 | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
A BKVT 1911 végén helyezte üzembe a 65-ös villamosjáratot, amely a Károly körút és az Erzsébet királyné útja között közlekedett a Rákóczi és a Thököly úton át. 1919–20 fordulóján rövid időre megszűnt a járat. A BSzKRt megalakulása (1923) után a társaság leghosszabb viszonylatának számított ez a járat több mint 15 kilométeres útvonalával. Az évek folyamán az útvonala folyamatosan változott, majd 1930. szeptember 15-én megszüntették. 1954. október 25-én az FVV indította újra Rákospalota, Bajcsy-Zsilinszky út és a Thököly út–Mexikói út kereszteződése között. 1965. december 1-jén betétjárata indult 65A jelzéssel a Thököly út és Rákospalota (ma: Rákospalota, MÁV-telep) között. 1970. április 3-án a 65-ös útvonala a Rákospalota, Czabán Samu tér–Rákospalota szakaszra korlátozódott, ennek következtében a 65A betétjárat megszűnt.
- 67-es villamos
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érintette | Státusz |
---|---|---|---|
67 | 1915–1997 | a Mexikói út és az Öv utca / a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
67A | 1946–? | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
1970–1972 | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
A 67-es villamosjárat 1915 körül indult az Erzsébet királyné útja és a régi Lóversenytér között (a mai Puskás Ferenc Stadion környéke). A második világháború alatt 1944. novemberétől szünetelt a járat. 1945 júniusában indult újra hosszabb vonalon, az Apponyi tér és az Öv utca között. 1946. december 11-étől elindult a 67A villamos a Keleti pályaudvar – Öv utca útvonalon. 1947. augusztus 2-án a 67-est és a 67A-t Rákospalota, MÁV-telepig hosszabbították, de a betétjárat 1948 áprilisától ismét az Öv utcáig járt. 1970-ben a 2-es metró első szakaszának átadásával újra elindult a 67A, a Keleti pályaudvar és Rákospalota, MÁV-telep között. 1972. december 22-én a 2-es metró meghosszabbításával megszűnt a Rákóczi úti villamosközlekedés, ezért a 67-es villamos a Keleti pályaudvarig rövidült, míg a 67A megszűnt. Az 1990-es években mivel a járat jelentősége csökkent, a pályára is egyre kevesebb gondot fordítottak, így mind a Thököly úton, mind pedig a Mexikói úton egymást érték a 20–25 km/h-s sebességkorlátozások. 1997. március 11-én megszűnt a 67-es villamosjárat. Az elöregedett Mexikói úti villamosvágányokra hivatkozva pótlóbuszt indítottak helyette.[35]
- 62-es villamos
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
62 | 1964– | a Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasútsor között | közlekedik |
62A | 2008– | a Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasútsor között | közlekedik |
1964. május 11-én a Nagy Lajos király útja Bosnyák tér és az Erzsébet királyné útja közötti szakaszán újonnan létesített kétvágányú vonalszakasz átadásával az FVV új járatot indított 62-es jelzéssel a Rákospalota, Pestújhely és a Kerepesi úti lakótelep között a Kolozsvár utcán és az Erzsébet királyné útján. 2008. augusztus 21-étől a 62-es meghosszabbítása miatt közlekedik a 62A betétjárat annak korábbi vonalán, Rákospalota, MÁV-telep és Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) között.[36]
Napjainkban a 62-es járat Rákospalota, MÁV-telep és a Blaha Lujza tér között közlekedik, a 62A betétjárat Rákospalota, MÁV-telep és a Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) között jár.
- 69-es villamos
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
69 | 1973– | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | közlekedik |
69A | 1997 | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
1973. december 29-én az M1-es metróvonal meghosszabbításával együtt indult el az új 69-es villamos.[37] A járat a Mexikói úton épített új vonalrészen haladva rákanyarodott az Erzsébet királyné útjára, innen pedig a 67-es villamossal párhuzamosan haladva érte el a rákospalotai MÁV-telepi villamos-végállomást.[37] Majd az újonnan épített szakaszon haladva érte el újpalotai végállomását, amelyet az Erdőkerülő utcai kereszteződésnél alakítottak ki.[37] 1997. március 11-én a 67-es villamos megszűnése miatt a 69-es betétjáratot kapott 69A jelzéssel, ami a Mexikói út – Rákospalota MÁV-telep útvonalon közlekedett. A betétjárat nem közlekedett sokáig, 1997. szeptember 30-án a BKV megszüntette.[38]
Napjainkban is a Mexikói út és Újpalota, Erdőkerülő utca között közlekedik.[39]
- 63-as villamos
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érintette | Státusz |
---|---|---|---|
63 | 2000–2001 | a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között | megszűnt |
2000. szeptember 4-étől járt 63-as jelzéssel: az új 3-as villamos terveinek köszönhetően új vágánykapcsolat épült a Nagy Lajos király útja–Erzsébet királyné útja kereszteződésében, így lehetővé vált ideiglenesen új járat létesítése. 2001. október 2-án szűnt meg, másnap már a hosszabb útvonalon közlekedő 3-as villamos járt helyette.[40]
- 3-as villamos
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
3 | 2001– | a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között | közlekedik |
2001. október 3-án az Örs vezér tere elkészültekor a 13-as és a 63-as villamosvonal összevonásával jött létre a mai 3-as viszonylat.
Napjainkban a Mexikói út és a Gubacsi út / Határ út között közlekedik.[41]
Trolibuszok
[szerkesztés]- 70-es trolibusz
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
70 | 1949– | a Hermina út és a Francia út között | közlekedik |
A 70-es trolibuszvonalat 1949. december 21-én, Sztálin 70. születésnapján adta át Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter.[42] Napjainkban is a Kossuth Lajos tér és az Erzsébet királyné útja, aluljáró között közlekedik.
Buszok
[szerkesztés]- 25-ös busz
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
25 | 1929–1972 | a Mexikói út / Amerikai út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
1972–2008 | a Rákospatak utca és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
1929. november 30-án indult a 25-ös busz az Aréna út és az István út kereszteződésétől a Városliget – Erzsébet királyné útja – Körvasút sor – Rákospalota – Pozsony utca útvonalon a BART üzemeltetésében. 1940 és 1946 között a második világháború miatt a busz közlekedése többször szünetelt. Az útvonal és a két végállomás többször változott időközben, de az Erzsébet királyné útját többnyire a Mexikói úttól vagy az Amerikai úttól a körvasútsorig érintette a járat. 1972 márciusától az Erzsébet királyné útja átépítése miatt az Amerikai út helyett kifelé Kacsóh Pongrác út – Rákospatak utca útvonalon, befelé a Mexikói út helyett Rákospatak utca – Ungvár utca útvonalon közlekedtek. 2008-ban a jelenlegi 25-ös busz jelentősen új útvonalat kapott.[43][44][45]
- 5-ös busz
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
5 | 2008– | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | közlekedik |
2008. szeptember 6-án az 5-ös autóbuszjáratot összevonták a 67V villamospótló, és a 25-ös buszokkal, így útvonala egészen Rákospalota, Kossuth utcáig hosszabbodott.[46]
- 173É / 973-as busz
# | Időszak | az Erzsébet királyné útját érinti | Státusz |
---|---|---|---|
173É | 1980–2005 | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | megszűnt |
973 | 2005– | a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között | közlekedik |
1980. október 1-jén elindult a 173-as éjszakai busz a Baross tér, Keleti pályaudvar és Újpalota, Erdőkerülő utca között az éjszakai 69-es villamos helyett. Később a 173É jelzést kapta. 2005. szeptember 1-jén megszűnt, helyette a 973-as buszok közlekednek, melyek a Szentmihályi út és Nagytétény között járnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Buza Péter, Mészáros György, Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó, 135. o.. 963-657-176-7 (1998)
- ↑ Egy „elátkozott” repülőgép tragédiája. iho.hu, 2011. augusztus 6. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Elfogták a Whiskyst: szellem a palackban. index.hu, 2000. március 27. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Ambrus Attila elfogása 1999-ben. hvg.hu, 2011. október 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 83. o. ISBN 963-04-1698-0
- ↑ Siess, haza vár a mama - dokumentum film Barta Tamásról, rendezte Hajdú Eszter. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
- ↑ Budapest XIV. ker állami halotti akv., 1956. ápr. 7., 337/1956. folyószám. familysearch.org. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Bp XIV. ker. állami halotti akv. 1000/1955. folyószám.
- ↑ a b Ladányi Gedeon gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. április 23.)
- ↑ Dr. Pelikán József gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. április 23.)
- ↑ dr. Vavrinecz Gábor gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. április 23.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 40–41. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 214–215. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 198–199. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Nyugalom-szobor. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 122. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Jókai Mór Általános Iskola – Bemutatkozás. jokailapja.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 42-43. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 12–14. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Aluminiumárugyár. alurt.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Longaphon ismertető. radiomuzeum.hu. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 49-50. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Volt vámház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 75-76. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Korál – Korál (1980). discogs.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Zuglói Disco ’82–’91. zugloi.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Üzemi épületegyüttes. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ MERKUR használtautó telepe. egykor.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Cipőt a cipőboltból – Merkur-történet. totalcar.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Rátonyi, Gábor Tamás: A Kolozsvár utcai aluljáró története. bpxv.blog.hu, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 268–271. o. ISBN 9786155009150
- ↑ Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 256–257. o. ISBN 9786155009150
- ↑ a b c Számos 2010 279. oldal
- ↑ Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében 1990–1999 (1997). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
- ↑ Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 279. o. ISBN 9786155009150
- ↑ Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 258–259. o. ISBN 9786155009150
- ↑ Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 26–27. o. ISBN 9786155009150
- ↑ Átadták a forgalomnak a trolibuszokat (mti.hu), 1949. december 21. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
- ↑ A 25-ös busz indulása. Ujság c. napilap, 1929. november 30. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
- ↑ A 25-ös buszok története. BPO-700; Blöky (Index fórum). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
- ↑ Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2016. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Bánhidai Viktor, Nemecz Gábor, Szedlmajer László, Takács-Boér Gyula, Unzeitig Ákos, Zsigmond Gábor: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve. Budapest: Műszaki. 2016. ISBN 9789631666076
Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 135. o. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
- Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 155–156. o. ISBN 963-04-1698-0