Erzsébet királyné útja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erzsébet királyné útja
Erzsébet királyné útja 45. (2019).jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XIV. kerület
Városrész Herminamező, Alsórákos
Korábbi nevei Erzsébet út (1870–1879)
Zrinyi Ilona út (1919)
Irányítószám
  • 1142
  • 1145
  • 1146
  • 1147
  • 1149
Földrajzi adatok
Hossza2,9 km
Elhelyezkedése
Erzsébet királyné útja (Budapest)
Erzsébet királyné útja
Erzsébet királyné útja
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 05′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné útja témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet királyné útja Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb útvonala. A Hermina út és a Szuglói Körvasút sor között húzódik. A Hermina útnál a Zichy Mihály útban folytatódik a Városligetben, a körvasútsornál a rákospalotai Kolozsvár utcában. Keresztezi a Rákos-patakot. Nevét Erzsébet királyné (1837–1898) után kapta 1879-ben.

Története[szerkesztés]

Az 1700-as évek végétől a mai Deák tértől észak felé tartó utak egyikének a része volt, amely a mai Király utcán, a fasoron és a ligeten át vezetett Rákospalota irányába, majd a Városliget kiépülése idején jött létre ez a fontos városi út.[1] Az út névadója Erzsébet királyné (1837–1898) osztrák császárné, 1867-től magyar királyné volt. A királyné gyakran lovagolt ki ezen az országúton Fót, Gödöllő felé a ligetből, ahol bizonyos években szinte minden nap megfordult. Útközben rendszeresen megpihent Andrássy Aladár Columbus utcai vadászházában.

Első neve 1870-ben Erzsébet út volt. 1873-ban Budapest létrejöttekor a VI. és VII. kerület határútja lett. 1879-től Erzsébet királyné útja a neve, ami csak 1919-ben a Tanácsköztársaság idején változott Zrinyi Ilona útra. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Hermina út és Nagy Lajos király útja közötti rész Herminamező, a további a szuglói körvasútsorig Alsórákos városrészhez tartozik.

1896-ban Frim Jakab az Erzsébet királyné útja 15–17. alatt nyitotta meg első pesti gyógypedagógiai intézetet, miután a rákospalotai intézetét anyagi gondok miatt az államnak adta át.

1937-ben nyílt meg az Erzsébet királyné útja egyetlen mozija Star néven a 36/b szám alatt, de jogvita miatt hamarosan Stand lett a neve. Az 1950-es évek elején Éva mozi néven üzemelt, majd az 1995-ben végleg megszűnt.

1954 és 1957 között az Erzsébet királyné útja – Uzsoki utcaDorozsmai utcaLaky Adolf utca által határolt területen új lakótömb épült 24 házzal, 257 lakással. 1958-ban készült el a telephez az új iskola, a mai Jókai Mór Általános Iskola.

1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Malév sétarepülőgépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba utca 224-es számú lakóházára zuhant, egy háznyira az Erzsébet királyné útjától. A balesetben a személyzet, az utasok, és a földön tartózkodó három ember lelte halálát.[2]

1999. október 27-én az Erzsébet királyné útja 32. számú házban fogták el a szökésben lévő Ambrus Attilát.[3][4]

Híres lakói[szerkesztés]

Épületei[szerkesztés]

A Hermina út és a Francia út között[szerkesztés]

1/a – lakóház

1911-től közel harminc évig ezen a telken működött a Jardin de Paris mulató színvonalas varietéműsorral. Legismertebb vezetője Goór Lajosné Wabitsch Lujza (1873–1964) volt, aki építtetője volt a jelenleg a telken álló épületeknek. A terveket Vágó Béla készítette. A kivitelezésre az 1920-as években került sor Spiegel Frigyes, Márkus Géza, Lipták Pál, Vágó László építészek és Lencs István építőmester közreműködésével. A bérvillák egy része a Hermina útra számozott.[7]

1/b – lakóház

1902-ben Steiner Bertalan nyaralóvillát építtetett ide a telken álló portás és cselédház helyére. A villa tervezője Fogl Emil volt. Majd 1941-ben Goór Lajosné kétemeletes bérházat építtet a telekre Szőke Sándor tervei alapján.[7]

1/c – Groupama irodaház

A telken az első házat Klemens János építtette, melyet Haggenmacher Henrik bővített reprezentáló palotává. Ennek helyén az 1960-as évek elején kezdték építeni a Vegyterv új székházát. 1962 végére készült el az alacsonyabb irodaház, míg a toronyépület 1966-ban került átadásra. Az 1980-as évek elejétől társbérlőként a Vegyépszer is ide költözött. 1995-ben a vegyipari cégek véglegesen kiköltöztek és helyüket biztosító társaságok foglalták el: a Hungária Biztosító, a Providencia, és az OTP. Napjainkban a Groupama Biztosító székháza.[7][8]

3. – egykori Menház

A Chevra Kadisa építette 1891-ben a Sínylők Menházát Freund Vilmos tervei alapján. Az 1924–25-ös emeletráépítés tervezői Schwarz Jenő és Fábián István voltak. A második világháború után szociális otthonként működött. Jelenleg az Uzsoki Utcai Kórházhoz tartozik és a Krónikus és Rehabilitációs Belgyógyászati Osztályok működnek itt.[7]

A Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között[szerkesztés]

5. – Trófea Grill Étterem Zugló

E helyen 1890-ben nyílt meg a Trieszti Nő vendéglő. Külteleki vendéglőnek számított, amely katonák és cselédek vasárnapi táncos helye volt. 1910-ben Neumann Jakab vásárolta meg, majd 1930-tól fia Viktor vette át az üzlet vezetését. 1945-ben Vadászkert néven államosították. Az 1950-es évek elején egy ideig munkásszállásként használták, majd újra vendéglő lett. 1987–88-ban bezárt és Seyferd Gusztáv tervei alapján teljes rekonstrukciót végeztek el a vendéglőn. 1988 júniusában Trófea étterem néven nyitott meg. Napjainkban Trófea Grill Étterem néven üzemel.[7][9]

8. – A kisföldalatti remíze

Az 1900-as évek elejétől az Erzsébet-királyné útja és a Mexikói út sarkánál lévő területen ügetőpálya működött több mint harminc éven át. A második világháború után az 1970-es évek elejéig sportpályák, teniszpályák voltak a területen. A kisföldalatti vonalhosszabbításával együtt új járműtelepet alakítottak ki ezen a helyen. A meghosszabbított vonalat 1973. december 30-án adták át és azóta is itt üzemel a csuklós Ganz motorvonatok remíze.

10/d–e – lakóházak

1958 és 1960 között az Országos Vízügyi Felügyelőség által építtetett lakóépület-együttes. A négy ház tervezője Mandel Tamás volt. A házakhoz bejárat van az Amerikai út 90/b-c és Edison köz 3-5 felől is.

11. – lakóház

E házban élt 1934-től haláláig Kemény Gábor (1883–1948) Kossuth-díjas pedagógus, szakíró. Veje Hamvas Béla (1897–1968) író, filozófus is itt élt 1945-től halálig feleségével Kemény Katalin (1909–2004) író, műfordítóval. A ház Columbus utcai részén lakott 1956-tól haláláig G. Dénes György (1915–2001) Kossuth-díjas költő, színpadi szerző.[7]

12. – lakóház

1891-ben építtette Kuncz Ferenc műkertész. Az 1920-as évek végétől Tolnai Simon (1868–1944) könyv- és lapkiadó volt a tulajdonosa.[7][10]

14/a–20. – Erzsébet királyné úti lakótömb

1954 és 1957 között épült lakótömb 24 házzal, 257 lakással. A házak az Erzsébet királyné útja, Dorozsmai utca között, északkeleten az Uzsoki utca mindkét oldalán, délnyugaton az Amerikai út, Laky Adolf utca közötti határvonallal behatárolt területen helyezkednek el. Az 1980-as években emeletráépítéssel növelték a lakások számát.[11]

15–17. – lakóházak

A 15-ös számú telken épült 1892-ben Gutwillig József építész saját családi háza. A 17-es telken 1896-ban Frim Jakab építtetett házat, mikor a 15-ös épületet is megvásárolta és itt működtette az első pesti gyógypedagógia iskolát. Az 1920-as évektől ismét családi villaként működött a két épület; a 17-es szám alatti ház Slachta Margit tulajdona volt.[7]

23. – lakóház

1890 és 1895 között épült villa a telken. A két világháború között Ruttkai Antal a Magyar Divatcsarnok tulajdonosa lakott itt. Külön figyelmet érdemel a villa kerítése és a földszinti terasz díszei.[7][12]

25. – lakóház (Laky Adolf utca 46.)

Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[7][13]

27. – lakóház (Laky Adolf utca 51.)

Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[7][14]

35–37. – Jókai Mór Általános Iskola

Az intézmény 1955-ben alakult Vámos Ilona Általános Iskola néven és a Mexikói úti mozgássérültek általános iskolájában kezdte meg a működését, majd 1958-ban költözött az Erzsébet királyné útján elkészült új iskolaépületbe. 1990-ben kapta mai nevét a Jókai Mór Általános Iskolát.[15]

A Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasút sor között[szerkesztés]

36/b – egykori Éva mozi

1937-ben nyílt meg Star mozi néven, de jogvita miatt hamarosan Stand mozi lett a neve. 1942 óta Éva mozi. A második világháborúban bombatalálat érte és súlyosan megrongálódott. Az 1950-es évek elején nyílt meg újra. 1974-ben rossz állapota miatt lebontották, 1976-ban nyílt meg helyén az új Éva mozi, mely 1995. április 23-án zárt be végleg. Ezután a Dinasztia Könyvkiadó működött itt, majd élelmiszerüzleteknek adott helyet. Napjainak ruhaüzlet található itt.[16]

57. – Aluminiumárugyár

Az elődvállalatot Fischer József alapította 1898-ban. Először a Hungária körút 157. szám alatt működött, majd 1900-ban a Gizella út 51. szám alá költöztek. A gazdasági konjunktúra hatására 1906 ismét költöztek. Az Erzsébet királyné útján vásárolt telken 1910-ben már 25 tisztviselőt és 195 munkást foglalkoztattak. 1948. március 25-én a vállalatot államosították és az ALBART tröszthöz sorolták be. 1949-ben a gyár visszanyerte önállóságát Aluminiumárugyár néven. Európában elsőként itt gyártottak kisnyomású, hegesztett kivitelű alumínium gázpalackokat.[17][18]

112–114. – irodaépület

Az 1907-ben alakult Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár Rt. megvásárolta Rudolf Schmidt és Társa magyarországi cégét és a hozzátartozó zuglói ingatlanokat. Az acélgyár 1916-ban kezdte meg üzemelését. A prakfalvi alapgyár Csehszlovákia területéhez került és 1921-ben a Banca Slovenska segítségével nacionalizálták. Ezt követően az 1920-es évek elején a részvénytársaság a zuglói telken új irodaépületet és üzem-épületegyüttest építtetett. Főépülete a részvénytársaság központjaként funkcionált. Később a cég neve Gróf Csáky László Ajax Acélművek Rt.-re változott. 1948-ban a gyárat államosították. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel.[7][19][20]

118. – egykori Kovács Vendéglő és Zuglói étterem illetve Disco

1912-től az 1950-es évekig itt működött Kovács Gyula (1887–?) vendéglője, amely híres volt kiváló halételeiről és jó borairól. Átalakítás után Zuglói étterem néven nyílt meg újra. A Korál együttes 1980-as bemutatkozó albumának borítófotóját is itt készítették. 1982 és 1991 között itt működött a Zuglói Disco, amely 1987-től Audio’87 néven várta a vendégeket. Napjainkban pékség működik az épületben.[21][22][23]

122. – egykori vámház

Budapest határában épült Vámház a Rákospalotára vezető út mellett. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel.[7][24]

125. – Ravak Irodaház

1970-es évek végétől itt működött a Merkur egyik használtautó-telepe.[25][26] Napjainkban a Ravak Business Center található a telken.

Közlekedése[szerkesztés]

Az Erzsébet királyné útját két helyen is metszi vasútvonal: az elején a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal a Hungária körgyűrű mentén a Mexikói út és a Francia út között (napjainkban gyalogosaluljáró köti össze a két részt), valamint az 1889 körül átadott körvasút vonalában Rákospalota határánál. 1903-ban az Öv utcához ért a későbbi 67-es villamos vágánya a Keleti pályaudvar felől. 1913-ban megkezdődött a szuglói körvasút második vágányának építése, és egyes szakaszokon a töltés megemelése. A Kolozsvár utcai aluljáró Rákospalota felé közel tíz évig épült és 1925-re lett kész. Részben az első világháború hatására húzódtak el a munkálatok. 1947 előtt az Öv utcáig jártak a szerelvények, utána megindult a villamosközlekedés Rákospalota MÁV-telep felé. 1949. december 21-én indult a 70-es trolijárat az Erzsébet királyné útja aluljáró és a Kossuth Lajos tér között. 1964-ben készült el az új vágány a Nagy Lajos király útján összekötve a Bosnyák teret Rákospalotával. 1973-ban a kisföldalatti új végállomásától új villamosjárat indult. A járat a Mexikói úton épített új vonalrészen haladva kanyarodott az Erzsébet királyné útjára. 2000-ben új vágánykapcsolat készül a Nagy Lajos király útjánál a Mexikói út felől.[27]

Csomópontok
# Kereszteződés Közlekedési lámpa BKK megállók Keresztező BKK járatok
1. Hermina út nincs Budapest trolleybus symbol.svg 70 Budapest trolleybus symbol.svg 72, 74
2. Hungária körút van Budapest trolleybus symbol.svg 70 Logo tramway-budapest.svg 1
BKK night line logo.svg 901, 918
3. Mexikói út van BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 3, 69
BKK night line logo.svg 973
4. Laky Adolf utca nincs BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 3, 69
BKK night line logo.svg 973
5. Róna utca van Budapest trolleybus symbol.svg 82
6. Nagy Lajos király útja van BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 3, 62, 62A, 69
BKK night line logo.svg 973
BKV busz symbol.svg 32
7. Fűrész utca nincs BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 62, 62A, 69
BKK night line logo.svg 973
8. Rákospatak utca van BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 62, 62A, 69
BKK night line logo.svg 973
9. Miskolci utca van BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 62, 62A, 69
BKK night line logo.svg 973
10. Öv utca nincs BKV busz symbol.svg 5
Logo tramway-budapest.svg 62, 62A, 69
BKK night line logo.svg 973
BKV busz symbol.svg 124, 125

Villamosok[szerkesztés]

65-ös villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érintette Státusz
65 1911–1930 a Mexikói út és az Öv utca között megszűnt
1954–1970 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
65A 1965–1970 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

A BKVT 1911 végén helyezte üzembe a 65-ös villamosjáratot, amely a Károly körút és az Erzsébet királyné útja között közlekedett a Rákóczi és a Thököly úton át. 1919–20 fordulóján rövid időre megszűnt a járat. A BSzKRt megalakulása (1923) után a társaság leghosszabb viszonylatának számított ez a járat több mint 15 kilométeres útvonalával. Az évek folyamán az útvonala folyamatosan változott, majd 1930. szeptember 15-én megszüntették. 1954. október 25-én az FVV indította újra Rákospalota, Bajcsy-Zsilinszky út és a Thököly út–Mexikói út kereszteződése között. 1965. december 1-jén betétjárata indult 65A jelzéssel a Thököly út és Rákospalota (ma: Rákospalota, MÁV-telep) között. 1970. április 3-án a 65-ös útvonala a Rákospalota, Czabán Samu tér–Rákospalota szakaszra korlátozódott, ennek következtében a 65A betétjárat megszűnt.

67-es villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érintette Státusz
67 1915–1997 a Mexikói út és az Öv utca / a Szuglói körvasútsor között megszűnt
67A 1946–? a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
1970–1972 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

A 67-es villamosjárat 1915 körül indult az Erzsébet királyné útja és a régi Lóversenytér között (a mai Puskás Ferenc Stadion környéke). A második világháború alatt 1944. novemberétől szünetelt a járat. 1945 júniusában indult újra hosszabb vonalon, az Apponyi tér és az Öv utca között. 1946. december 11-étől elindult a 67A villamos a Keleti pályaudvar – Öv utca útvonalon. 1947. augusztus 2-án a 67-est és a 67A-t Rákospalota, MÁV-telepig hosszabbították, de a betétjárat 1948 áprilisától ismét az Öv utcáig járt. 1970-ben a 2-es metró első szakaszának átadásával újra elindult a 67A, a Keleti pályaudvar és Rákospalota, MÁV-telep között. 1972. december 22-én a 2-es metró meghosszabbításával megszűnt a Rákóczi úti villamosközlekedés, ezért a 67-es villamos a Keleti pályaudvarig rövidült, míg a 67A megszűnt. Az 1990-es években mivel a járat jelentősége csökkent, a pályára is egyre kevesebb gondot fordítottak, így mind a Thököly úton, mind pedig a Mexikói úton egymást érték a 20–25 km/h-s sebességkorlátozások. 1997. március 11-én megszűnt a 67-es villamosjárat. Az elöregedett Mexikói úti villamosvágányokra hivatkozva pótlóbuszt indítottak helyette.[28]

62-es villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
62 1964– a Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasútsor között közlekedik
62A 2008– a Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasútsor között közlekedik

1964. május 11-én a Nagy Lajos király útja Bosnyák tér és az Erzsébet királyné útja közötti szakaszán újonnan létesített kétvágányú vonalszakasz átadásával az FVV új járatot indított 62-es jelzéssel a Rákospalota, Pestújhely és a Kerepesi úti lakótelep között a Kolozsvár utcán és az Erzsébet királyné útján. 2008. augusztus 21-étől a 62-es meghosszabbítása miatt közlekedik a 62A betétjárat annak korábbi vonalán, Rákospalota, MÁV-telep és Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) között.[29]

Napjainkban a 62-es járat Rákospalota, MÁV-telep és a Blaha Lujza tér között közlekedik, a 62A betétjárat Rákospalota, MÁV-telep és a Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) között jár.

69-es villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
69 1973– a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között közlekedik
69A 1997 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

1973. december 29-én az M1-es metróvonal meghosszabbításával együtt indult el az új 69-es villamos.[30] A járat a Mexikói úton épített új vonalrészen haladva rákanyarodott az Erzsébet királyné útjára, innen pedig a 67-es villamossal párhuzamosan haladva érte el a rákospalotai MÁV-telepi villamos-végállomást.[30] Majd az újonnan épített szakaszon haladva érte el újpalotai végállomását, amelyet az Erdőkerülő utcai kereszteződésnél alakítottak ki.[30] 1997. március 11-én a 67-es villamos megszűnése miatt a 69-es betétjáratot kapott 69A jelzéssel, ami a Mexikói út – Rákospalota MÁV-telep útvonalon közlekedett. A betétjárat nem közlekedett sokáig, 1997. szeptember 30-án a BKV megszüntette.[31]

Napjainkban is a Mexikói út és Újpalota, Erdőkerülő utca között közlekedik.[32]

63-as villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érintette Státusz
63 2000–2001 a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között megszűnt

2000. szeptember 4-étől járt 63-as jelzéssel: az új 3-as villamos terveinek köszönhetően új vágánykapcsolat épült a Nagy Lajos király útja–Erzsébet királyné útja kereszteződésében, így lehetővé vált ideiglenesen új járat létesítése. 2001. október 2-án szűnt meg, másnap már a hosszabb útvonalon közlekedő 3-as villamos járt helyette.[33]

3-as villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
3 2001– a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között közlekedik

2001. október 3-án az Örs vezér tere elkészültekor a 13-as és a 63-as villamosvonal összevonásával jött létre a mai 3-as viszonylat.

Napjainkban a Mexikói út és a Gubacsi út / Határ út között közlekedik.[34]

Trolibuszok[szerkesztés]

70-es trolibusz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
70 1949– a Hermina út és a Francia út között közlekedik

A 70-es trolibuszvonalat 1949. december 21-én, Sztálin 70. születésnapján adta át Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter.[35] Napjainkban is a Kossuth Lajos tér és az Erzsébet királyné útja, aluljáró között közlekedik.

Buszok[szerkesztés]

25-ös busz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
25 1929–1972 a Mexikói út / Amerikai út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
1972–2008 a Rákospatak utca és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

1929. november 30-án indult a 25-ös busz az Aréna út és az István út kereszteződésétől a Városliget – Erzsébet királyné útja – Körvasút sor – Rákospalota – Pozsony utca útvonalon a BART üzemeltetésében. 1940 és 1946 között a második világháború miatt a busz közlekedése többször szünetelt. Az útvonal és a két végállomás többször változott időközben, de az Erzsébet királyné útját többnyire a Mexikói úttól vagy az Amerikai úttól a körvasútsorig érintette a járat. 1972 márciusától az Erzsébet királyné útja átépítése miatt az Amerikai út helyett kifelé Kacsóh Pongrác út – Rákospatak utca útvonalon, befelé a Mexikói út helyett Rákospatak utca – Ungvár utca útvonalon közlekedtek. 2008-ban a jelenlegi 25-ös busz jelentősen új útvonalat kapott.[36][37][38]

5-ös busz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
5 2008– a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között közlekedik

2008. szeptember 6-án az 5-ös autóbuszjáratot összevonták a 67V villamospótló, és a 25-ös buszokkal, így útvonala egészen Rákospalota, Kossuth utcáig hosszabbodott.[39]

173É / 973-as busz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
173É 1980–2005 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
973 2005– a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között közlekedik

1980. október 1-jén elindult a 173-as éjszakai busz a Baross tér, Keleti pályaudvar és Újpalota, Erdőkerülő utca között az éjszakai 69-es villamos helyett. Később a 173É jelzést kapta. 2005. szeptember 1-jén megszűnt, helyette a 973-as buszok közlekednek, melyek a Szentmihályi út és Nagytétény között járnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Buza Péter, Mészáros György, Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó, 135. o.. 963-657-176-7 (1998) 
  2. Egy „elátkozott” repülőgép tragédiája. iho.hu, 2011. augusztus 6. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  3. Elfogták a Whiskyst: szellem a palackban. index.hu, 2000. március 27. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  4. Ambrus Attila elfogása 1999-ben. hvg.hu, 2011. október 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  5. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 83. o. ISBN 963-04-1698-0  
  6. Budapest XIV., 1956. ápr. 7., 337/1956. familysearch.org. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  7. a b c d e f g h i j k l m szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 40–41. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  8. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 214–215. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  9. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 198–199. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  10. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  11. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 122. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  12. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  13. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  14. Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  15. Jókai Mór Általános Iskola – Bemutatkozás. jokailapja.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  16. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 42-43. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  17. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 12–14. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  18. Aluminiumárugyár. alurt.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  19. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 49-50. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  20. Volt vámház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  21. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 75-76. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  22. Korál – Korál (1980). discogs.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  23. Zuglói Disco ’82–’91. zugloi.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  24. Üzemi épületegyüttes. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  25. MERKUR használtautó telepe. egykor.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  26. Cipőt a cipőboltból – Merkur-történet. totalcar.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  27. Rátonyi, Gábor Tamás: A Kolozsvár utcai aluljáró története. bpxv.blog.hu, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  28. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 268–271. o. ISBN 9786155009150  
  29. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 256–257. o. ISBN 9786155009150  
  30. a b c Számos 2010 279. oldal
  31. Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében 1990–1999 (1997). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
  32. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 279. o. ISBN 9786155009150  
  33. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 258–259. o. ISBN 9786155009150  
  34. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 26–27. o. ISBN 9786155009150  
  35. Átadták a forgalomnak a trolibuszokat (mti.hu), 1949. december 21. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  36. A 25-ös busz indulása. Ujság c. napilap, 1929. november 30. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  37. A 25-ös buszok története. BPO-700; Blöky (Index fórum). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
  38. Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2016. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  39. Bánhidai Viktor, Nemecz Gábor, Szedlmajer László, Takács-Boér Gyula, Unzeitig Ákos, Zsigmond Gábor: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve. Budapest: Műszaki. 2016. ISBN 9789631666076  

Források[szerkesztés]