Slachta Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Slachta Margit
Slachta Margit.jpg
Született Slachta Margit
1884. szeptember 18.
Kassa, Magyar Királyság
Elhunyt 1974. január 6. (89 évesen)
Buffalo, New York, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szerzetes, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920. március 25. – 1922. február 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 9. – 1949. május 16.)
Iskolái Kassa
Kalocsa
Kitüntetései Világ Igaza díj (1969. február 18.)[2]
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Slachta Margit témájú médiaállományokat.

Zadjeli Slachta Margit Borbála (vezetékneve Schlachta formában is előfordul,[3] Kassa, 1884. szeptember 18.Buffalo, New York, 1974. január 6.) magyar katolikus szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Az elvei melletti bátor kiállása miatt szállóigévé vált róla, hogy „ő az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.[4]

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású zadjeli Slachta család sarja. Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet)

Fiatalkora[szerkesztés]

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, zadjeli Slachta Kálmán (18571936),[5][6] a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Saárossy Borbála (1855–1936[7]). Apai nagyszülei zadjeli Slachta Miksa (18201893), hites ügyvéd, Nyitra vármegye főpénztárnoka,[8][9] és apaji Szászy Antónia (18211905) voltak.[10][11] Anyai nagyszülei sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos, és Klempay Mária (18211884) voltak.[12][13]

Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith (18771942) által alapított Szociális Missziótársulatba.

Politikai pályán[szerkesztés]

1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.[14] 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.

1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1934-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.

1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. Rendelkezése szerint a testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.

2010. május 12-én avatták a Szociális Testvérek Társasága és Slachta Margit-emléktáblát a 11. kerület Ulászló u. 15. ház falán
Emléktábla a Berkeley Springs-i Alba Regia-kápolna altemplomában (középen felül)
Slachta Margit sírköve 2009-ben a Lackawanna-i Szent Kereszt temetőben

Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.

Nőmozgalmát az 1947-es magyarországi országgyűlési választásra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.

Emigrációban[szerkesztés]

Indulni akart az 1949-es magyarországi országgyűlési választáson is, de a letartóztatástól tartva végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel két rendtársa (Molnár Klementin[15] és Palágyi Natália) kíséretében[16] illegálisan Ausztriába távozott, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba érkezett. Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt.

1951-ben, a hazatérés reményében visszajött Bécsbe, ahonnan, mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.

Tiszteletére az amerikai magyarok a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában emléktáblát állítottak.[17]

Sírja eredetileg a New York állambeli Lackawanna (Buffalo-tól délre fekvő kisváros) Szent Kereszt temetőjében volt.[18] Onnan 2021. október 26-án exhumálták, és földi maradványait Budapestre szállították. Ünnepélyes újratemetését 2021. december 7-én a Fiumei Úti Sírkertben, Erdő Péter bíboros celebrálta.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1969. február 18-án Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Jad Vasem kertjében.[19]
  • 1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én posztumusz a Magyar Köztársaság Bátorság Érdemjele kitüntető elismerésben részesítették.
  • 2021. december 7-án szülőhazájában ünnepélyes állami és egyházi újratemetésben részesült.
  • 2022 februárjában A legmodernebb magyar nő címmel kiállítást rendeztek tiszteletére a Terror Háza Múzeumban.[20] [21]

Művei[szerkesztés]

  • Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Bp., 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
  • Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Bp., 1928
  • Captured sunbeams; (Elkapott sugarak);Society of the Sisters of Social Service, Buffalo, 1980
  • A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Bp., 1929
  • From the hermitage of the desert to the center of life (A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
  • A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Bp., 1938
  • Pünkösdi tűz; fel.szerkesztő: Slachta M.; Szentlélek Szövetség, Bp., 1944
  • A megszentelő szeretet küldetésében. Kiadó: Szociális Testvérek Társasága Erdélyi Kerülete. Nyomda: Minerva. Kolozsvár, 1944.
  • In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933-1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
  • A megszentelő szeretet küldetésében. Válogatás Slachta Margit tanításaiból (szerk. Berkecz Franciska). Szociális Testvérek Társasága, Salkaházi S. Alapítvány, Budapest, 2019.
  • Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Bp., 1993
  • Slachta Margit beszédei a magyar parlamentben. (Szerk.: Petrás Éva – Schlachta Boglárka Lilla – Szabó Róbert): Gondolat Kiadó, 2021. ISBN 9789635562138. Online: [2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. WeChangEd
  2. The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  3. familysearch.org Slachta Margit keresztelői adatlapja
  4. Slachta Margit kemény beszédben szólalt fel 1947. április 16-án a Parlamentben az iskolák államosítását előkészítő „fakultatív hitoktatás”-t bevezető törvényjavaslat ellen. Ezután a beszéd után mondotta Parragi György Független Magyar Demokrata Párt-i képviselő a később híressé vált mondatot: Slachta Margit „az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben.” (Mona Ilona: Slachta Margit és az iskolák államosítása. In: Magyar Egyháztörténeti vázlatok. 1991. 3. kötet 127-132. old. [1]
  5. familysearch.org Slachta Kálmán keresztelóje - Nyitra - 1857 - római katolikus
  6. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések – Slachta Kálmán
  7. Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Bp., 1997. 134. old.
  8. familysearch.org Slachta Miksa keresztelője
  9. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések – Slachta Miksa
  10. Vasárnapi Ujság 52. évf. 10. sz. (1905. márczius 5.)
  11. familysearch.org Slachta Miksáné Szászy Antónia keresztelóje – Nyitra – 1821 – római katolikus
  12. familysearch.org Kassa - római katolikus házasságok - 1882. VII. 22. - Slachta Kálmán és Sárossy Borbála házassága.
  13. Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések – Sárossy Ferencné Klempay Mária
  14. Nemzetgyűlési Almanach: A Nemzetgyűlés tagjai pártállás szerint 1920-1922. www.ogyk.hu (Hozzáférés: 2009. aug. 26.) arch,
  15. Molnár Klementin (1896.04.15. − 1979.03.20) keresztneve a klülönböző forrásokban Klementina és Clementin formában is előfordul.
  16. Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Bp., 1997. 191. old.
  17. https://www.hungarianfreedomfighters.org/history (Hozzáférés: 2022. január 31.) Az Alba Regia kápolna 1980-ban épült, és a szovjet elnyomás elleni 1956-os magyarországi forradalom 25. évfordulóján szentelték fel. Kőből és bronzból állítottunk emléket a hősöknek, valamint a háborúk és az azt követő nemzeti, vallási és politikai üldöztetések áldozatainak.
  18. The Western New York Catholic, Thursday July 24, 1975. page 7.
  19. Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  20. A legmodernebb magyar nő – Slachta Margitról nyílt kiállítás a Terror Háza Múzeumban
  21. A LEGMODERNEBB MAGYAR NŐ. Kővári Magdolnának, a a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárójának beszéde a kiállítás megnyitóján. In: Látószög, 2022. február 10.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]