Slachta Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slachta Margit
Slachta Margit
Slachta Margit
Születési név Slachta Margit
Született 1884. szeptember 18.
Kassa
Elhunyt 1974. január 6. (89 évesen)
Buffalo
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szerzetes, politikus, országgyűlési képviselő
Iskolái Kassa
Kalocsa
Díjak Világ Igaza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Slachta Margit témájú médiaállományokat.

Slachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18.Buffalo, USA, 1974. január 6.) magyar szerzetesnő, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Neve előfordul németes Schlachta Margit névformában is.

Élete[szerkesztés]

Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet)

Fiatalkora[szerkesztés]

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, Slachta Kálmán a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója. Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba.

Politikai pályán[szerkesztés]

1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.[1] 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazdapárt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.

1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1932-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.

1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. A testvérek Thököly úti rendházában bújtatta az üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Radnóti Miklós feleségét valamint Rusznyák Istvánt is.

Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.

Nőmozgalmát az 1947-es választásokra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.

Schlachta Margit sírja az Alba Regia-kápolna altemplomában (középen felül)

Emigrációban[szerkesztés]

Indulni akart az 1949-es választásokon is, de a letartóztatástól való félelmében végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel húgával együtt Ausztriába szökött, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba távozott? Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt.

1951-ben, a hazatérés reményében Bécsbe költözött, ahonnan mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni az 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.

Sírja a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában van.

1969-ben Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vashem kertjében.[2] 1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelében részesült.

Művei[szerkesztés]

  • Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Bp., 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
  • Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Bp., 1928
  • A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Bp., 1929
  • A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Bp., 1938
  • Pünkösdi tűz; szerk.?; Szentlélek Szövetség, Bp., 1944
  • From the hermitage of the desert to the center of life (A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
  • In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933-1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
  • Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Bp., 1993

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Balogh Margit: Slachta Margit. RUBICONline, 2009. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  • Mona Ilona: Slachta Margit (.hlp, .txt). Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, 1997. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  • Slachta Margit-évforduló: emlékmisét tartanak vízkeresztkor. Magyar Kurír, 2014. január 5. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  • eszengé: Választási plakátok 1947 - I. Keresztény Női Tábor. Üzemi híradó blog, 2013. április 27. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  • Galamb a héják között. feminfo, 2014. január 6. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  • László Ferenc: A szürke nővér - Slachta Margit (1884-1974). Magyar Narancs, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  • Slachta Margit szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
  • Slachta Margit, az első magyar nőképviselő politikai működése; Keresztény Női Tábor, Bp., 1922
  • The spirit of Margaret Slachta lives on. 1884-1974; Sisters of Social Service, Buffalo, 1984
  • Szerencsés Károly: Tizenhárom életrajz. Barankovics István, Kádár János, Kéthly Anna, Kovács Imre, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Slachta Margit, Sulyok Dezső, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán, Veres Péter; Tankönyvkiadó, Bp., 1990
  • Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Bp., 1997 (szlovák nyelven is)
  • Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Bp., 2011-2013