Palágyi Natália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palágyi Natália
Palágyi Natália (1947)
Palágyi Natália (1947)
SzületettPalágyi Natalia
1909. november 14.
Budapest
Elhunyt2001. január 16. (91 évesen)
Buffalo, New York, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszerzetes, politikus
SírhelyeLackawanna (NY, USA) Holy Cross Cemetery
SablonWikidataSegítség

Palágyi Natália, született Palágyi Mária Irén Lujza, (Budapest, 1909. november 14.Buffalo, 2001. január 16.) magyar katolikus szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának második általános főnöknője.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született háromgyermekes családba. Apja Palágyi János (1879–?) miniszteri számellenőr. Anyja Sasse Mária (1885–1966). Két testvére közül Ilona Andrea később szintén a Társaság tagja lett.

1927-ban érettségi, majd görög nyelv és irodalomból kiegészítő érettségi bizonyítványt szerzett a budapesti I. ker. községi Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. Az érettségit követően, Slachta Margit hatására, azonnal felvételét kérte Szociális Testvérek Társaságába. Szerzetesi képzése Gödöllőn kezdődött, majd Őrszentmiklós, Budapest, London, Pozsony, Szegvár képzési állomások után 1930-ban lett a Társaság fogadalmas tagja.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

Korányi Sarolta és Rónai Mária Paula munkatársaként összeállította a Dolgozó Lányok mozgalom alapszabályzatát, majd 1930–1939 között a mozgalom szervezője, előadója volt. Részt vett a külföldi munkásifjú mozgalom (JOC) kongresszusokon 1935-ben Brüsszelben ,[1] 1937-ben Párizsban.[2] Diákcsere utazásokat szervezett 1938-ban Németországba és Londonba. 1939-től a Szentlélek Szövetség központi irodájában dolgozott. 1942/1943-ban tagja volt a Sajtókamarának. Együttműködött Slachta Margittal a világnézeti tanfolyamok és a mozielőadások szervezésében. A zsidóüldözések alatt a mentésben segített.[3] A Magyar Szent Kereszt Egyesület keretében hittani képzést szervezett a keresztséget felvenni szándékozó zsidók számára. 160 tanfolyam keretében mintegy 10 000 embert oktattak.

1945-ben részt vett a Keresztény Női Tábor újraalapításában, majd egy ideig annak főtitkára volt. Az év második felében a Budai Nemzeti Bizottság tagjává választották.[4] A háborút követő években a Szentlélek Szövetség titkára, a Magyar Szent Kereszt Egyesület egyik alelnöke, a Pro Domo Szövetség titkára, a Székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja,[5] a Katolikus Népszövetség igazgatósági tagja, a Katolikus Női Szociális Képző óraadója, a Szociális Testvérek Társasága magyar kerületének helyettes kerületi főnöknője volt.

Emigrációban[szerkesztés]

Slachta Margit és Molnár Klementin szociális testvérekkel együtt 1949. június 22-ről 23-ra virradó éjszaka a várható letartóztatás elől illegálisan elhagyta Magyarországot. 1950-ben érkezett az USA-ba, ahol újoncmesternő, az általános elöljáró helyettese, valamint Syracuse-ban a Gondviselés Háza koordinátora lett.

1957. december 5-én megkapta az amerikai állampolgárságot.

Slachta Margit alapító főnöknőnek a vezetéstől való visszavonulása után 1963–tól 1975-ig a Szociális Testvérek Társaságának központi elöljárója volt. Támogatta az elnyomatásban élő európai és kubai testvéreket, előmozdította az US-Kerület fejlődését, valamint szolgálta a Szociális Testvérek Társasága Federációjának megalakulását.

1975-ben visszatért Európába, ahol a németországi Weingartenben dolgozott a Magyar Misszióban, 1981-ig.[6] Azután újra Buffalóba ment, és két évtizeden át a Társaság irattárosaként tevékenykedett.

Egészsége megromlása miatt 1999 májusában a Szent József Nővérek Clarence-i intézetébe került. Buffalóban, a Sisters Hospital-ban hunyt el 2001-ben. A Lackawanna-i Szent Kereszt temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. JOSEPH CARDIJN Egy pap a munkásfiatalok között. 24. oldal. [2021. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
  2. Magyar Katolikus Lexikon > K > Katolikus Dolgozó Leányok Országos Szövetsége
  3. The Buffalo News, 2001. január 18.
  4. Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946
  5. Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948.
  6. Lehner, Anne SSS: Unless the Grain of Wheat… A History of the Buffalo Sisters of Social Service 1947–2004. Buffalo. 2012. page 52.

Források[szerkesztés]