G. Dénes György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
G. Dénes György
G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt
G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt
Születési név Guttmann Dénes
Született 1915. június 10.
Budapest
Elhunyt 2001. február 26. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása dalszövegíró, zeneszerző
Díjak Kossuth-díj

G. Dénes György PORT.hu-adatlapja

G. Dénes György (eredetileg Guttmann Dénes), becenevén Zsüti (Budapest, 1915. június 10.Budapest, 2001. február 26.) Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző. A nevében a „G” az eredeti nevére utal.

Eredetileg „Guti”-nak becézték, de Karády Katalin franciásan mindig „Zsüti”-nek szólította, így ragadt rá közismert beceneve.

Élete, munkássága[szerkesztés]

A Fasori Gimnáziumban érettségizett. Már kisdiák korában jelentek meg versei a Színházi életben. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére (Száz éve már). Húsz éves korában adta közre első operettverseit, és 22 éves volt, amikor megírta első operettjét.

A második világháború utáni évektől sorozatban kerültek ki tolla alól a népszerű slágerek, 1945-ben a Durium-Pátria hanglemeztársaság tizenkét szerzeményét adta ki, 1946-ban nyolcat, 1947-ben 26-ot. Sokat Karády Katalin énekelt, ezért többen Karády házi szerzőjének tartották. Slágerei egy részét ma is ismerik, például a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén.

Később az érdeklődése egyre jobban a musicalre irányult, sok külföldön futó musicalt lefordított, így a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a West Side Storyt, a Kabarét, a Chicagót, a My Fair Ladyt.

Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a „Zsüti”-műfaj megteremtése. Hihetetlen termékenységgel ontotta a dalszövegeket, sokszor első hallásra. A Makin’ whoopee világslágerhez első nekifutásra írta az Ez történt Lellén szövegét Fényes Katónak,[1][2] majd ugyanezzel a címmel, de már majdnem fordítás jelleggel, Kazal Lászlónak, végül egy harmadik, még közelebbi változat hallható a Kern András rendezésében és főszereplésével készült Sztracsatella című filmben. Fényes Kató előadásában jelent meg az Egy őszhajú asszony. A lemez címkéjén a szövegíró Guthi György néven szerepel.[3]

A szakma imádta, a hivatalos elismerés azonban sokáig elkerülte. Nyolcvan éves korában kapta első komolyabb elismerését, egy EMeRTon-díjat. Ezután sorozatban követték egymást a kitüntetések, a posztumusz Kossuth-díjjal bezárólag.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Első előadása 1946. május 2-án volt, zongorán Horváth Jenő kísért. 1965-ben a Magyar Televízióban még egyszer elénekelte a „Zsüti, a slágerkirály” című műsorban.
  2. Zsüti, a slágerkirály. premier.mtv.hu, 2010. (Hozzáférés: 2012. január 21.) Az ismétlés időpontja
  3. Lew Pollack, Guthi György; Fényes Kató (énekel): Jiddishe Mamme, 1940. (Hozzáférés: 2012. január 21.) Axioart műkereskedelem – Hanglemez, 163. tétel

Források[szerkesztés]