Andrássy Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Andrássy Aladár
Andrássy Aladár.jpg
Született

Pest
Elhunyt 1903. április 2. (76 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Baroness Leontine von Wenckheim (1862. június 21. – )[3]
Gyermekei
SzüleiSzapáry Etelka
Andrássy Károly
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Aladár témájú médiaállományokat.

Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Aladár (Pest, 1827. február 16.Budapest, 1903. április 2.) magyar nagybirtokos, honvéd őrnagy, idősebb Andrássy Gyula és Andrássy Manó öccse.

Életútja[szerkesztés]

Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Károly (1792–1845) és szapári, muraszombathi és széchyszigeti Szapáry Etelka grófnő (1798-1876) legkisebb gyermekeként jött a világra 1827-ben. Gyermekkorában teljes magyar nevelésben részesült, középiskolai és egyetemi tanulmányait is magánúton végezte. Jogot végzett, de 2 évig tanult a bécsi hadmérnöki akadémián is. A szabadságharc idején 21 évesen Bem apó hadseregében vitézkedett egészen a világosi fegyverletételig, ami után külföldön tartózkodott. Az 1848/1849-es szabadságharcban hadnagy (1848. július), főhadnagy (október), százados (december), Bem József segédtisztje, majd törzstisztje.[4] 1860–1861-ben 2000 koronát adott az MTA-nak. 1862-ben megházasodott Wenckheim Leontine (1841-1921) grófnővel, hozományul pedig a Czindery-javakat kapta.[5] Két gyermekük született:

  • gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor (1863-1946): gróf galánthai Esterházy Mária Angelikát, akitől 4 gyermeke is született. Sándor leszármazottai ma valószínűleg valahol Kanada területén élnek.[6]
  • gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Mária (1865-1953): gróf Széchenyi Imréhezhez ment feleségül, akitől 5 gyermeke született.

Egészen 1865-ig emigrációban élt. Az alkotmány helyreállítása után Zemplén vármegyében vállalt főispánságot, de ezen Gömör vármegye és Kishont vármegye főispánságával is bírt. Hazatérése után elsősorban gazdasági kérdésekkel, elsősorban a lótenyésztés fejlesztésével foglalkozott. Budapesten vezető szerepet játszott a gazdasági és pénzügyi életben, politikai kérdésekben a Szabadelvű Pártot támogatta.

Sokkal több szerepet töltött be mint egyszerű nagybirtokos vagy gróf: ő volt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének megalapítója és elnöke, a Magyar Általános Hitelbank Igazgatósági Tanács elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, az aranygyapjas rend vitéze, a Lipót-rend tagja, magyar királyi főkamarásmester és főudvarmester, belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja.

1903-ban halt meg 76 évesen március 2-án. Március 4-én délután szentelték be Budapesten, március 5-én pedig Rozsnyóról a krasznahorkai családi sírba helyezték örök nyugalomra. Felesége 18 évvel érte túl a tekintélyes és köztiszteletben álló férfit.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b The Peerage (angol nyelven)
  2. unspecified calendar, assumed Gregorian
  3. p20867.htm#i208664, 2020. augusztus 7.
  4. .: Csíkszentkirály :.. www.csikszentkiraly.ro. [2013. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
  5. Aladár. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
  6. Az Andrássy család rövid története”, Kirándulás a történelembe (Hozzáférés ideje: 2018. június 11.) (hu-HU nyelvű) 

Források[szerkesztés]