Korong utca
| Korong utca | |
.jpg) | |
| Korong utca 6. (2019) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Herminamező |
| Korábbi nevei | Belső Kerékgyártó utca (1932) |
| Irányítószám | 1145 |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 0,75 km |
| Elhelyezkedése | |
 Korong utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 06′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korong utca témájú médiaállományokat. | |
A Korong utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Mexikói út és a Róna utca között húzódik. Nevét 1910-ben kapta.
Története[szerkesztés]
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utcák a Korong utca nevet kapták a VII. kerületben. A téves elnevezést egy decemberi határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.[1]
1932. június 14-én – az utcában lakók akarata ellenére – Belső Kerékgyártó utcára változtatták a nevét. A heves tiltakozások miatt november 15-én hivatalosan visszakapta a Korong utca nevet.
Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.
Nevének eredete bizonytalan. Egyes források szerint a ma Szlovéniában található, egykori Vas vármegyei Korong település a névadó, de erre nincs bizonyíték. Buza Péter szerint nincs semmilyen magyarázat a Korong elnevezés okára.[2]
Híres lakói[szerkesztés]
- Arany Dániel (1863–1944) matematikus, tanár (6.)
- Balla Aladár (1867–1935) ügyvéd, politikus (32.)
- József Attila (1905–1937) költő (6.)
- Krisztián Sándor (1876–1940) szobrász (15.)
- Virágh Gyula (1875–1965) ügyvéd (32.)
Épületei[szerkesztés]
- 2–4. – Mozgásjavító általános iskola és nevelőotthon (Mexikói út 59–60. is)
1905 és 1908 között épült Weschelmann Ignác és Neuschloss Zsófia hagyatékából, Lajta Béla terve alapján a Vakok Intézetének. 1952 óta a Mozgásjavító általános iskola és nevelőotthon működik benne.[3][4][5]
- 6. – Ház
1933 és 1936 között a kertre néző manzárd lakásában lakott József Attila (1905–1937). Ugyanebben a házban élt Arany Dániel (1863–1944) matematikus.[6]
- 15. – Krisztián Sándor műteremháza
Az 1910-es években épült Krisztián Sándor (1876–1940) szobrász családi és műteremháza.[6][7][8]
- 27. – Bérvilla
Helyi védettségű bérvilla.[9]
- 29. – Villa
1910-es években épült villa Virág Sándor MÁV főellenőr számára. A villa helyi védettségű.[6][10]
- 32–34. – Ikervilla
1903-ban épült ikervilla Somogyi László megbízásából. Az 1910-es években Balla Aladár és Virágh Gyula ügyvédek tulajdonában volt. 1928-ban jelentősebb átépítésen esett át. A ház helyi védettségű.[6][11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: A csudálatos Tarnács utca és egyéb mellényúlások, 2016. július 9. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 136–137. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 143. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Mozgásjavító általános iskola és nevelőotthon. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ a b c d szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 75. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Krisztián Sándor műteremháza. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Társasház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Bérvilla. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
- Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 158–159. o. ISBN 963-04-1698-0
